szöveg: M. Vulpius, 1609
fordítás: Payr S.
dallam: M. Vulpius, 1609 (Ó, maradj kegyelmeddel)
1. Az élet nékem Krisztus, a halál nyereség.
Ez az én reménységem: kezdetté lesz a vég.
2. Már indulok békében, vár Krisztus, testvérem,
És az ő közelében szent célom elérem.
3. Megküzdve életemnek sok baját, ínségét,
Meglátom Istenemnek fényes dicsőségét.
4. Ha erőtlenségemben nem lesz szó ajkamon,
Akkor is maradj vélem, fogadd el sóhajom.
5. Az életünk ellobban, miként a gyertyaláng,
A szívünk végsőt dobban, és éj borul reánk.
6. Ám lelkem mégse bántsa a bú és félelem!
Velem az Úr, és nála üdvömet meglelem!
7. Megváltó Istenemmel mennyben együtt leszek,
Hol én néki örömmel mondok dicséretet.
Megj.: A 2. és a 6. ütemek ritmusa az élő gyakorlatban eltér a kotta ritmusától, ezért a harmonizáció hangsúlyozása is változik.
(21-es református énekeskönyv 614. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)