Debrecen, 1778
Várad, 1566
1. A Krisztus mennybe felméne,
Hogy nékünk helyet szerzene,
Atyjával megbékéltetne,
Életre bévinne.
2. Ó, mi kegyelmes Mesterünk,
Emlékezzél meg mirólunk,
Ki meghaltál volt érettünk,
Légy jelen mivelünk!
3. Te látod mennyből éltünket
És nagy keserűséginket;
Vígasztald meg mi lelkünket,
Hogy higyjünk tégedet.
4. Mert megfogadtad minekünk,
Hogy léssz örökké mivelünk;
Adjad Szentlelked minekünk,
Hogy benned hihessünk.
5. És oltalmazz meg mindentől,
Szent Atyádnak haragjától,
Ördögtől és kárhozattól,
Minden dühösségtől.
6. Tekints nagy gyarlóságinkra,
E világ csalárdságára;
Vígy bé a nagy boldogságba,
Te szent országodba.
7. Egyetemben keresztyének,
Az Úr Krisztust dícsérjétek,
Ő néki hálát adjatok,
Felmagasztaljátok.
8. Dícséret légyen Atyának
És ő Fiának, Krisztusnak,
És a mi Vígasztalónknak,
A Szentháromságnak.
(Református énekeskönyv 358. dícséret; 21-es református énekeskönyv 531. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)