szöveg: S. Heyden passióénekének keretversei, Nürnberg, 1525
dallam: M. Greiter, Strasbourg, 1525 (36/68. zsoltár)
fordítás: 1.v.: Szenci Molnár A., Oppenheim, 1612; "2.v.: Dóka Z.
1. Ó, ember, sirasd nagy bűnöd,
Melyért Krisztus e földre jött,
Mennyei dicsőségből! :/:
Emberré lett ő érettünk,
Közbenjárónk lett minekünk,
Atyjának jókedvéből.
Sok beteget meggyógyított,
Holtakat is feltámasztott,
Míg eljött az az óra,
Hogy értünk feláldoztatott,
Bűnünk vállára adatott,
Felvivén keresztfára.
2. Nagy hálát adjunk néki hát,
Mert értünk vállalt kínhalált:
Éljünk úgy, mint kívánja. :/:
Vívjunk a bűnnel nagy csatát,
Krisztus majd győzedelmet ád,
Hallgassunk csak szavára!
Tőle tanulj szeretetet,
Ki értünk halált szenvedett,
S így adott üdvösséget.
Ó, ember, nézd, a Golgotán
Bűnödért mily ítélet jár:
Gyűlölj meg minden vétket!
(21-es református énekeskönyv 488. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)