Adjunk hálát mindnyájan

Debrecen, 1774
Dávid Ferenc, ✝1579
Adjunk hálát mindnyájan
1. Adjunk hálát mindnyájan
Az Atya Úr Istennek
És mondjunk dícséretet
Mi teremtő Istenünknek,
Ki egybegyűjte most minket,
Hogy ünnepet szenteljünk
És szent ígéjével éljünk.

2. Ó kegyes Atya Isten,
Te vagy Úr mindenekben,
Ki megjelentéd magad
Szent igédben itt e földön,
És sok csudatételidben,
A te áldott Fiadban,
Mi kegyes Idvezítőnkben.

3. Légy kegyelmes minékünk
A te áldott Fiadért,
Az Úr Jézus Krisztusért,
Mi szentséges Megváltónkért,
És ne állj bosszút mirajtunk
A nagy hitetlenségért,
Fertelmes sok bűneinkért!

4. Világosíts meg minket
A Szentlélek Istennel,
Hogy szépen tündököljék
Bennünk az evangyéliom,
És erősíts meg, Úr Isten,
A te áldott Igéddel
Minden tévelygések ellen!

5. Te igazgasd elméjét
És minden tanúságát,
Vezéreld útát, nyelvét
A mi lelkipásztorinknak,
És oktassad elméjüket
A te szent beszédedet
Figyelmesen hallgatóknak.

6. Tarts meg minden időben
Minket az igaz hitben,
És igaz értelmében
A szent evangyéliomnak;
Légyen foganatos köztünk
A te kegyes beszéded
És minden jóra intésed.

7. Hogy sok népek tehozzád
Megtérjenek bűnükből
És téged szolgáljanak
Az ő szívükből-lelkükből;
Hogy mindenek imádjanak
S csak téged tiszteljenek,
Hogy örökké élhessenek.

(Református énekeskönyv, 378. dícséret)