Hálaadás lelki-testi jókért (aratási ének)
65. zsoltár, Bourgeois L., Strasbourg, 1545
Béza T., 1519–1605
1. A Sionnak hegyén, Úr Isten,
Tied a dícséret, :/:
Fogadást tésznek néked itten,
Tisztelvén tégedet,
Mert kérésüket a híveknek
Meghallod kegyesen,
Azért tehozzád az emberek
Jönnek mindenünnen.
2. Rajtam a bűn elhatalmazék,
Terhelvén engemet, :/:
De nagy volta kegyességednek
Eltörli vétkünket.
Boldog, akit te elválasztál,
Fogadván házadba,
Hogy előtted nagy buzgósággal
Járjon tornácodba.
3. Javaival a te házadnak
Megelégíttetünk, :/:
Szép dolgain te templomodnak
Gyönyörködik szívünk.
A te csuda igazságodból
Megfelelsz minekünk;
Hallgass meg, Isten, velünk tégy jól,
Ó, mi segedelmünk!
4. Mindenek csak tebenned bíznak
E föld kerekségén, :/:
Akik széjjel messze lakoznak
A tengernek szélén.
Te mondhatatlan hatalmaddal
A magas hegyeket
Körülfogod, mintegy abronccsal,
Erősítvén őket.
5. Tengeri habok nagy zúgását
Te megcsendesíted, :/:
A pogány nép zúgolódását
Ottan elenyészted.
Nagy félelmükben elbágyadnak
Mindenek e földön,
Nagy voltán a te csudáidnak,
Miknek számuk nincsen.
6. Te megvígasztalsz mindeneket
Reggel a napfénnyel, :/:
Bíztatsz minden élő rendeket
Csillagokkal éjjel.
Áldásiddal meglátogatod
Az elszáradt földet,
Hasznos esőkkel meglágyítod,
Gazdagítván őtet.
7. A te kútaidból a vizek
Soha el nem fogynak, :/:
Hogy a szép földi vetemények
Szaporodhassanak.
A barázdákat megitatod
A szántóföldeken,
A vetést szép esővel áldod,
Hogy bőven teremjen.
8. Megkoronázod az esztendőt
Nagy sok javaiddal, :/:
Lábaid nyoma kövérséget
Csepegtet nagy zsírral.
Lakóhelyei a pusztáknak
Folynak kövérséggel,
Hegyek és halmok vígadoznak
Nagy bő termésekkel.
9. A szép sík mezők ékeskednek
Sok baromcsordákkal; :/:
Villognak a szép szántóföldek
Sűrű gabonákkal.
A hegyoldalak, mezőföldek
Szép búzanövéssel,
Örvendeznek és énekelnek
Nagy gyönyörűséggel.
(Református énekeskönyv 65. zsoltár; 21-es református énekeskönyv 65. zsoltár; forrás: www.koralkonyv.hu)