Mikor látom egeidet…

8. zsoltár
Mikor látom egeidet…
1. Mikor látom egeidet, amit ujjaid formáltak,
S onnan fénylő tekinteted, hold- és csillagfényformában.

2. Akkor kérdem, mi az ember, hogy még rá is vagyon gondod,
Hogy nézel rá türelemmel, fiát is fiadnak mondod.

3. Hogy kevéssel tetted őket kevesebbé önmagadnál,
Szerzel nékik dicsőséget: egy fénysugárt koszorúdnál.

4. Juhokat és mindenféle barmot lábunkhoz helyeztél,
Rejtse ég vagy tenger mélye, minket rajtuk úrrá tettél.

5. Mikor látom egeidet, akkor kérdem, mi az ember,
Urunk, szentelt neveidet énekeljük tiszta hittel.