Miatyánk – Mt 6,9-13
szöveg: Debrecen, 1560
dallam: Tinódi Lantos S., 1549 (Siess, keresztyén)
1. Mi kegyes Atyánk, kit vallunk hitünkben:
Légy segítségül ily nagy szükségünkben,
Építs meg minket mi természetünkben,
Ki vagy mennyekben.
2. A te szent neved szenteltessék köztünk,
Ne uralkodjék hamisság mibennünk;
A te szent igéd hirdettessék köztünk,
Hogy el ne vesszünk.
3. Jöjjön miközénk a te szent országod,
Csak te bírj minket, bűnös fiaidat;
Ismerhessük meg a te szent Fiadat,
Krisztus Urunkat.
4. Ne légyen bennünk ördögnek országa,
Ne bírjon minket a bűnnek soksága;
Szálljon miközénk hitnek igazsága,
Megtisztulása.
5. Természetünket ne hagyjad követnünk;
Akaratodat építsed mibennünk,
Hogy mindenekben tenéked engedjünk:
Ne hagyj elesnünk.
6. Mi kenyerünket mindennap megadjad,
Dolgunkban áldást, csendes nyugodalmat;
És mindenekben testünket tápláljad
És oltalmazzad.
7. Megbocsásd nékünk gonosz bűneinket,
Álnokságinkat, hitetlenséginket:
Végy ki közülünk minden irigységet,
És gyűlölséget.
8. És ne víg minket gonosz kísértésbe,
Ne nagyj elvesznünk a mi bűneinkbe';
Oltalmazz minket, ne essünk kétségbe,
Ördög kezébe.
9. Szabadítsál meg minket a gonosztól,
Bűnből, ördögtől, minden álnokságtól,
Ellenséginktől, hirtelen haláltól,
És kárhozattól.
10. Dicsőség néked mennyben, örök Isten!
Ki mihozzánk vagy nagy türelmességben:
Hallgass meg minket e könyörgésünkben,
Áldj meg hitünkben!
(48-as református énekeskönyv 482. dícséret, 21-es református énekeskönyv 331. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)