Debrecen, 1774
Debrecen, 1590
1. Jézus, születél idvességünkre,
Amint régenten vala ígérve,
Atya Istennek nagy szerelme,
Emberi nemhez tetszik ebbe
Kegyessége.
2. Első szüleink vétkei miatt
És az ördögi csalárdság miatt
Hoztunk magunkra örök halált,
És kárhozatot, pokol kínját,
Sok nyavalyát.
3. Nem volt senki sem, ki megmentene,
Ámde szent Atyád megkönyörüle,
Téged ígére, s idő telvén
Szabadítóul nékünk mennyből
Alákülde.
4. Értünk felvevél a Szűztől testet,
Melyben szenvedél és től eleget;
Elvévéd a mi bűneinket,
Nyervén minékünk örök éltet,
Dicsőséget.
5. Siess már hozzánk, megváltó Urunk!
Adjad, hogy végig benned bízhassunk,
És szent Atyáddal megláthassunk,
Mennyben tevéled lakozhassunk,
Vígadhassunk.
6. Légyen tisztesség te Felségednek
És szent Atyádnak, mi teremtőnknek,
És egyetemben Szentléleknek:
Dicsőség a Szentháromságnak,
Egy Istennek.
(Református énekeskönyv, 314. dícséret)