szöveg: Bártfa, 1593
dallam: Debrecen, 1774
1. Járuljunk mi Istennek, ő szent Fiához,
A mi üdvözítő Urunk Jézus Krisztushoz
Mint kegyes és hatalmas szabadítónkhoz,
Testi-lelki nyavalyánkban csak egy vigasztalónkhoz.
2. Ó, irgalmas Megváltó Fiú Úr Isten,
Ki országolsz szent Atyáddal földön és mennyen,
Tehozzád esedezünk könyörgésünkben:
Segítségül légy minékünk mostani szükséginkben!
3. Sok szükségink jóllehet vannak minékünk,
De most néked kiváltképpen ezen könyörgünk:
Szentlelked erőssége légyen mivelünk,
Hogy az igaz tudományban légyen mi épülésünk!
4. Mi elménk sötétségét távoztassad el,
Ajándékozz engedelmes szívvel, lélekkel,
Hogy a te szent igédet vegyük jó kedvvel,
Tanulhassunk és éltünkben kövessük nagy örömmel.
5. Öregbítsed, tápláljad bennünk a hitet
És az igaz szeretetet, adj reménységet;
Adj minden jóra való igyekezetet,
Tiszta lelkiismeretet és szentséges életet!
6. Szent nevedet engedjed, nyilván vallhassuk,
Az ördögöt s e világot megutálhassuk,
És te szent országodba kívánkozhassunk,
Felségeddel egyetemben örökké vigadhassunk!
7. Légyen néked dicséret és nagy tisztesség,
Ki Atyával s Szentlélekkel vagy egy Istenség,
Felséges hatalmasság, örök fényesség.
Téged illet mindörökké véghetetlen dicsőség!
(48-as református énekeskönyv 287. dícséret, 21-es református énekeskönyv 229. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)