Debrecen, 1774
Várad, 1566
1. Jer, mindnyájan örüljünk,
És szívünkben vígadjunk,
Mert született Úr Jézus nekünk.
2. Kit az Atya Úr Isten,
Könyörülvén emberen,
Elbocsájta teljes időben.
3. Elhagyá gazdagságát,
Véghetetlen országát,
Hogy érettünk adja Őmagát.
4. Ő életnek adója,
Szívek vígasztalója,
Lelkünk megvilágosítója.
5. Azért jöve, hogy éljünk,
Isten kedvébe essünk,
Érdeméből kegyelmet nyerjünk.
6. Nagy szeretet mindenhez,
Hogy Isten emberekhez
Jöve, fertelmes bűnösökhöz.
7. Akik benne nem bíznak,
Sőt bízni sem akarnak,
Örök halállal mind meghalnak.
8. Mi azért e felségben,
Emberré lett Istenben:
Higyjünk mi egy reménységünkben.
(Református énekeskönyv, 318. dícséret)