Jézus, Istennek Báránya

Lengyel dallam (1559?)
Régi lengyel ének
Jézus, Istennek Báránya
1. Jézus, Istennek Báránya,
Kínjaidat ég s föld szánja.
A nap, a nap sötétté változik,
A föld, a föld reng és ingadozik.

2. Hegyek, halmok süllyedeznek,
A kősziklák repedeznek,
Holtak, holtak sírból feltámadnak,
A szent, a szent városban jelt adnak.

3. Íme, a templom kárpitja
Kettéhasad és megnyitja
Helyét, helyét a szentek szentének,
Jelét, jelét Jehova frigyének.

4. Mind ezekből ó, mit értsünk?
És szívünkbe vajh' mit véssünk?
Isten, Isten végtelen kegyelmét,
Hozzánk, hozzánk csuda nagy szerelmét.

5. Fiát a szeretet Atyja
Kereszt kínjaira adja,
Értünk, értünk hogy eleget tégyen,
Urunk, urunk s üdvözítőnk légyen.

6. Köztünk van a Szentek Szentje:
A híveknek ezt jelentse
Az ép, az ép kárpit hasadása,
Földig, földig kettéhasadása.

7. Jézus, ki értünk szenvedtél,
Hogy éljünk, halálra mentél:
Néked, néked szívből hálát adunk,
Holtig, holtig híveid maradunk!

(Református énekeskönyv, 339. dícséret)