szöveg: Clairvaux-i Bernát latin himnusza nyomán Ráday P., 1715
dallam: Debrecen, 1774 (Az Istennek szent angyala)
1. Jézus, édes emlékezet,
Te adsz szívünknek örömet:
Már hozzád vontad szívemet;
Vezéreljed lépésimet.
2. Jézus, megtérők reménye,
Hozzád kiáltóknak szíve,
Téged keresőknek kincse,
Megtalálóknak mindene!
3. Jézus, szívnek édessége,
Élő kútja, fényessége,
Minden kincsének szekrénye,
Kívánságának jó vége:
4. Sem nyelv azt meg nem mondhatja,
Sem betű fel nem írhatja,
Csak ki próbálta, tudhatja,
Hogy milyen a Jézus hangja.
5. Te vagy kegyelem kútfeje,
Igaz hazánk fényessége,
Búbánatnak enyhítője,
Boldogságnak megszerzője.
6. Tégedet áldnak mennyégben,
Magasztalnak dicsőségben;
Jézus, vigasztalj éltünkben,
Juttass Atyádnak kedvében.
7. Tégedet kövessünk egy szívvel,
Énekléssel, könyörgéssel,
Hogy mi is a Szentlélekkel
Lehessünk egyek Istennel.
8. Jézus, mennyben légy örömünk,
Ki voltál földön érdemünk;
Benned minden dicsőségünk,
Ó, mi Urunk és Istenünk!
9. Jertek hát, mi is örvendjünk,
A pásztorokkal bémenjünk,
Lássuk, mit adott az Isten
Hozzánk való szerelmében.
10. Mindeneknek teremtője,
Miért vagy ily szegénységben?
Hogy fekszel az aszú szénán,
Szamár s ökrök közt aludván?
11. Nincs-é senki e világon,
Ki tégedet béfogadjon?
Nincsen-é meleg helyecskéd,
Sem gyengén rengő bölcsőcskéd?
12. Néked bársonyod s tafotád,
Aszú széna lágy párnácskád;
Noha nagy dicső király vagy,
Mostan ímé, mily szegény vagy!
13. Ó, én szerelmes Jézusom,
Édes megváltó Krisztusom!
Jövel, csinálj csendes ágyat,
Szívemben magadnak házat!
14. Ó, kedves vendég, nálam szállj,
Bűnömtől ne iszonyodjál,
Jöjj be hozzám, te szolgádhoz,
Szegény megtérő juhodhoz!
15. Én lelkemnek rejtekébe,
Zárkózz emlékezetébe,
Hogy el ne felejthesselek,
Sőt, örökké dicsérjelek!
16. A mennyei magas égben
Istennek dicsőség légyen,
Ki szent Fiát küldé értünk,
Hogy Megváltónk lenne nékünk.
(48-as református énekeskönyv 452. dícséret, 21-es református énekeskönyv 446. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)