A „katartizein” szó a Gal 6,1-ben fordul elő, egy testvért ismét megsegíteni, helyre segíteni értelemben.
A klasszikus görögben a „katartizein” szó különböző értelemben található meg, melyeket mi itt két jelentésben összefoglalunk. Először is: „alkalmazkodni”, „rendbe tenni”, „helyreállítani.” Ilyen módon használták pl. egy várost megbékéltetésére, amely széthúzás és pártviszályok által szétzilált volt. Ezzel azt is kifejezték, hogy egy kificamodott tagot ismét helyre tettek, egy testrész gyakorlat által fejlődött, hogy valaki ismét észretért. Barátok kibékítésére is alkalmazták, kik egymástól elidegenedtek. Másodszor jelentheti, hogy valakit vagy valamit bizonyos célra teljesen felszerelnek vagy berendeznek. Így pl. egy hajót berendeznek, egy hadsereget felszerelnek, hogy harcrakésszé tegyék.
- Az Újszövetségben kb. 13-szor fordul elő, ebből kétszer ószövetségi idézetben. A három legfontosabb alkalmazási lehetőség a következő:
- Mt 4,21 és Mk 1,19-ben a hálók javítására használják. Itt azt is jelentheti, hogy a tanítványok a hálókat összehajtogatták. Mindenesetre arról van szó, hogy a hálót a kivetésre készítették elő.
- Egész sor bibliai hely van, ahol a szó alapjelentése fordul elő: „berendezés”, „felszerelés.” A Lk 6,40-ben olvassuk, hogy egy tanuló nem lehet jobban felszerelve tudással, mint a tanára. A Rm 9,22 a düh, a harag edényeiről szól, melyek a kárhozatra rendeltettek.
- Más szentírási helyeken a jelentése „elrendezni”, „rendbe rakni.” Úgy mondja Luther a 2Kor 13,11-ben: „rendezzétek el.” Az 1Th 3,10-ben: elrendezni, a hiányokat megszüntetni, rendbe tenni. A Zsid 13,21-ben ügyesen csinálni, képessé tenni. Az 1Pt 5,10-ben teljesen elkészíteni.
- Az 1Kor 1,10-ben egymáshoz ragaszkodni, (összetartani, jól rendezett körülmények közt lenni). Itt arról van szó, hogy a gyülekezet egységét megbontó tagjait Korintusban az összetartásra figyelmeztetik. Az a gondolat is benne van, hogy a kificamodott vagy eltört tagokat ismét kiegyenesíteni, vagy az egymással viaskodó pártokat lecsendesíteni egy nyugtalan, zilált városban.
- Ha mi most ezeket a gondolatokat a gyülekezet fegyelmezésére alkalmazzuk, nagyon jelentős szempontok adódnak.
- Az világos, hogy az egyházfegyelmen nem megtorlást értünk, az nem a gonosztevőkön való bosszúállás.
- A fegyelem célja: egy embert ismét helyére tenni. Az egyházfegyelem nem szándékos bűnözőt lát egy elesett keresztyénben, hanem inkább egy megkárosított, elvakított embert.
- Az ilyen fegyelem jobbára a lelki fegyverzettel biztatni akarja őt, ami által a kísértéseket legyőzheti és képes a hit harcát megvívni.
- Továbbá a „katartizein” szó azt jelenti, hogy a vétkest, mint nem eléggé határozott embert kezel. A szó felszólítja a keresztyén közösséget, hogy az illetőnek a gonosz legyőzéséhez jobb ismereteket, nagyobb erőt közvetítsen.
Úgy nézi őt, mint egy beteget, nem kellőképpen felszerelt embert. A keresztyén gyülekezettől elvárható az, hogy az ilyen embert annak legyőzésére rávezesse, ami a bukását okozta. Ennek természetesen az a feltétele, hogy az illető engedi, hogy rajta segítsenek.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a keresztyén gyülekezetben az egyházfegyelem nem bosszúállással, megtorlással és szadizmussal történik. Annak mindig építőnek kell lenni. Azt úgy kell gyakorolni, hogy a megtévedt embernek segítenek a kísértések legyőzésében.