Ugrás a tartalomra
Címlap
csecsy.hu
A Csécsy család honlapja

Morzsa

  1. Címlap
  2. Nagy István: Az Újszövetség kulcsfogalmai

Echthra - Gyűlölség, ellenségeskedés

„Echthros” a görögben használatos az „ellenségre” és az „echthra” az ellenségeskedésre (gyűlölségre). Az Újszövetségben a Gal 5-ön kívül még két másik helyen fordul elő. A Rm 8,7-ben Pál írja, hogy a test törekvése ellenségeskedés Istennel. Az Ef 2,14 és 16-ban az „echthra” az elválasztó kerítés, amely a zsidókat és pogányokat egymástól elválasztotta, addig, míg őket Jézus Krisztus egy testé nem illesztette.

Az antik világban háromféle mód volt az ellenségeskedésre, melyek máig is állandóan ismétlődnek:

  1. Az osztályok egymásközti ellenségeskedése. Platón leírja, hogy minden városban polgárháború volt a vagyonosok és vagyontalanok között. Minden közösségben ellentét adódhat az osztályok között, melyet a rosszindulatú emberek könnyen a saját rosszindulatú céljaikra fordíthatnak.
  2. Ellenségeskedés volt a görögök és a barbárok között. Platón azt mondta erre: ez egy vég nélküli háború. Sokrates követelte, hogy Homérosz mindig a görög ifjúság tantervéhez tartozzon, mert Homérosz az örök szakítást megmutatta a görögök és barbárok között. A görögök azt hitték, hogy a természet kezdettől fogva két teljesen különböző emberfajt tervezett — görögöt és barbárt — és hogy ez a két típus alapjában véve különbözik. Megjegyzésre méltó, hogy ez a megkülönböztetés milyen elbizakodott volt. A barbár egy olyan ember, aki „bar-bar”, azaz aki nem görögül beszélt. Hogy létezik — kérdezte az ógörög történetíró, Kteisias –, hogy vannak emberek, akik csak ugatni tudnak, s valaha uralkodtak a világon? A görög nyelvnek ez a kritériuma utal a magasan civilizált nemzetekre, mint az egyiptomiakra, a föníciaiakra, a perzsákra és a gazdag lydiaiakra a barbárok soraiban. Aristoteles azt gondolta, hogy a világ éghajlata az, ami ezt a különbséget fenntartotta. A hideg északi országok lakosai nagyon bátrak voltak és telve energiával, azonban kevés volt az értelmük és képzésük, a melegebb déli országok emberei, a mai Kisázsiában ezzel szemben nagyon intelligensek voltak, kultúrával és képzettséggel rendelkeztek, azonban kevés bátorsággal és energiával bírtak.
  3. Csak a görögök éltek olyan klímában, amely természettől arra volt kijelölve, hogy tökéletes karaktert hozzon létre. A görögök számára a barbárok természettől fogva rabszolgák voltak, akiket a felsőbbrendű görögök jogosan rabszolgaságba alacsonyítottak, vehetők és eladhatók voltak. A nem görögökkel szembeni magatartás világosan kifejezésre jut Plutarchos leírásában a történetíró Herodotosról. Herodotosnak kielégíthetetlen és mindent átfogó kíváncsisága volt. A nagy tettek neki egyszerűen nagy tettek voltak, függetlenül attól, hogy azt görög vagy nem görög vitte véghez. Ő mentes volt a jogi előítéletektől. Ezért nevezte őt Plutarchos „philobarbars”-nak, a barbárok barátjának.

    Megjegyzendő, az Újszövetségnek két helyén fordul elő az „echtra” szó. (Ef 2,14.16). Hivatkozással arra a viszonyra, mely az antik világban a zsidók és a pogányok között fennállt, ez az ellenséges fal, ez a régi viszály. A gyűlölet volt mind két oldalon. A rómaiak a zsidó vallásról úgy beszéltek, mint barbár babonáról (Cicero, Pro Flaco 28). Apion azt állította, hogy a zsidók a menny, a föld és tenger Istenére esküdtek, hogy más nemzet emberével szemben sohasem fognak jóindulatot mutatni, különösen a görögökkel szemben. (Josephus, Apion ellen 1,34; 2,10). A zsidók a pogányokat tisztátalanoknak tartották. A gyűlölettel teljes zsidók a pogányokat nem tartották jobbnak a tisztátalan állatoknál, Istentől gyűlöltek és a pokol tüzére rendeltek. A zsidó exkluzivitás lényeges alkotórésze a zsidóságnak, és az antiszemitizmus nem újkeletű jelenség.

    A faji előítéletek és a megkeseredés vasfüggönye nem új.

  4. Lehet ellenségeskedés két ember között. Itt a legegyszerűbb az „echthra” szót ellentétes fogalmakkal magyarázni. Az „agape” pontos ellentéte az „echthra”-nak. Az „agape”, a szeretet a legelőkelőbb keresztyén erény, egy ember magatartása, aki keserű gondolatokat egy másik emberrel szemben soha nem táplál, és embertársával szemben mindig a legjobbat akarja, függetlenül attól, hogy mások mit gondolhatnak róla. „Echthra” ezzel szemben olyan gondolkodásmód, mely választófalat emel és kardot ránt. „Agape” jellemzi a kölcsönös bizalomra és barátságra törekvést. Az egyik a test munkája, a másik a Lélek gyümölcse.

Könyv kereszthivatkozásai ehhez: Echthra - Gyűlölség, ellenségeskedés

  • Dichostasia - Civódás, viszálykodás, széthúzás, harag, ellenségeskedés
  • Fel
  • Egkratia - Önuralom

Fő navigáció

  • CV
  • Önéletrajz
  • Könyvek
  • Énekeskönyv
  • Hanganyagok
  • Boobaa fotóblogja
  • Pankacs gyöngykuckója

Könyv navigáció

  • Agapé - Szeretet
  • Agathosyné - Nemeslelkű jóság (jóindulat)
  • Hairesis - Hasadás, osztódás, megosztottság, támogatás, szakadás, kettészakítás
  • Akatharsia - Tisztátalanság
  • Akoluthein - Követni, követés
  • Hamartia és hamartanein - Bűn és vétkezni
  • Aselgeia - Kicsapongás
  • Diathéké - Szövetség
  • Dichostasia - Civódás, viszálykodás, széthúzás, harag, ellenségeskedés
  • Echthra - Gyűlölség, ellenségeskedés
  • Egkratia - Önuralom
  • Eidolatria - Bálványimádás
  • Eilikrines, eilikrineia - Tökéletes tisztaság, becsületesség
  • Eiréné - Béke
  • Ekklésia - Isten közössége (gyülekezete)
  • Epaggelia - Ígéret
  • Epiekes, epieikeia - Több, mint igazságosság, jóságosság, méltányosság; igazságszolgáltatás, törvény, jog, becsületesség
  • Eris - Viszály
  • Eritheia - Hamis becsvágy, ambíció; civakodás, veszekedés
  • Euaggelion - Az örömhír
  • Eusebeia - Istenfélelem, kegyesség
  • Exaleiphein - Kiirt, kipusztít, kitöröl
  • Zélos és fthonos - Féltékenység és irigység
  • Kaleo, kalein, kletos, klesis - Hívni, szólni, kiáltani; Isten hívó szava; elhívott, megszólított
  • Kalos - Megnyerő jóindulat, vonzó szívesség (kedvesség), jóindulatú kedvesség, megnyerő jóság
  • Kataggello, kataggellein - Teljhatalommal hirdetni
  • Katartizo, katartizein - Keresztyén egyházfegyelem
  • Koinonia - A keresztyének közössége
  • Leitourgia - A keresztyén szolgálat
  • Logos - Ige
  • Makrothymia - Türelem
  • Merimna, merimnan - gond, aggály, aggodalom; gondot viselni, aggódni, gondoskodni
  • Methe és komos - Mámor (ittasság, részegség) és dőzsölés (dúskálás, tobzódás)
  • Xenos, parepidemos, paroikos - A keresztyén és a világ
  • Paidagogos - A gyermekkor oltalmazója
  • Parousia - A király érkezése
  • Penthein - Az isteni szomorúság
  • Pistis - Hit
  • Porneia - Paráznaság
  • Praytes - Szelídség, önuralom
  • Sophia, fronesis, synesis - Bölcsesség, okosság, belátás
  • Sótéria és sózein - Üdvösség
  • Splagchnizesthai - Isteni irgalom, könyörület, szánalom
  • Thymos - Harag
  • Hybris, hybrizein, hybristes - Istennélküli gőg (dölyf, elbizakodottság)
  • Hypokrisis, hypokrites - Képmutató módon cselekedni (eljárni)
  • Hypomone - Türelem
  • Pharmakeia - Varázslás
  • Fobos - Jogos és hibás félelem
  • Chrestotes - Isten jósága
  • Chara - Öröm

Új énekek

  • El Shaddai
  • Itt van Isten köztünk (négyszólamú)
  • Érted adta
  • Jézus meghalt bűneinkért
  • Jöjj, népek Megváltója (négyszólamú)
  • Tartsd meg e gyülekezetnek
  • Tőled árad minden áldás
  • Szentlélek, végy körül bennünket
  • Szótlanul
  • Hálát adunk neked, örök Úr Isten

Új hanganyagok

  • 2021 07 25 Decs - Befejezés
  • 2020 10 25 Decs
  • 2020 09 06 Decs
  • 454 2020 08 23 Gerjen
  • 2020 07 19 Decs
  • 2020 07 12 Decs
  • 2020.01.19 Decs
  • 2019 11 10 Decs
  • 2019 10 13 Decs
  • 2019 09 22 Gerjen