Isten, állíts helyre minket!
80. zsoltár, Genf, 1562
Béza T., 1519–1605
1. Hallgasd meg, Izráel pásztora,
És Józsefnek vezérlő Ura,
Kit őrizsz, mint egy juhnyájat, :/:
Fordítsd hozzánk szent orcádat!
Aki ülsz a Kérubimon,
Jelenjél meg világoson!
2. – – –
3. Úr Isten, térj hozzánk ismétlen,
Őrizz meg minden gonosz ellen!
Nyújtsad világosságodat, :/:
Fordítsad ránk irgalmadat,
Térítsd hozzánk szent orcádat,
És semmi nekünk nem árthat!
4. Ó, Úr Isten, vajjon míg tartod
Mi rajtunk a te nagy haragod?
Míg veted meg kérésünket? :/:
Könnyhullatást kenyér helyett
Adál nékünk, és itattál
Minket nagy könnyhullatással.
5. Te minket feddődésbe ejtél,
Szomszédinkkal nem becsültetél;
Az ellenségnek lőnk csúfja! :/:
Tarts meg, seregeknek Ura!
Világosítsd színed rajtunk,
És nem lesz semmi bántásunk!
6. A szőlőtövet Egyiptomból,
Elhozád szolgálat házából,
És a jó földbe plántálád, :/:
Honnan a népet kihajtád;
E tágas téren nagy messze
Ő gyökere kiterjede.
7. Ő széles árnyéka kiterjedt,
Béfödte a magas hegyeket,
Az ő vesszei magasak, :/:
Felnőttek, mint a cédrusfák,
Ágait mind a nagy vízig,
Kiterjeszté a tengerig.
8. Miért tördeléd el gyepűjét,
Hogy eresztél belé más népet,
Ki szőleit leszaggatá? :/:
Még gyökerét is kitúrá!
A vadak kinyűvék szörnyen!
Hogy engedéd ezt, Úr Isten?
9. Uram, ismétlen térj mihozzánk,
Mennyekből szemed fordítsd reánk,
És látogasd meg a szőlőt, :/:
Melyet jobbkezed ültetett,
Nézd meg a csemetét végre,
Kit szerzél dicsőségedre!
10. Tűzzel megint megégettetik,
Teljességgel elpusztíttatik
Haragodnak nagy tüzében, :/:
Nyújtsd kezedet, ó Úr Isten,
Az emberre, kit kezeddel
Magadnak erősítettél.
11. És mi el nem térünk tetőled,
Csak életünket erősítsed,
És dícsérjük szent nevedet, :/:
Úr Isten, vígasztalj minket!
Világosítsd színed rajtunk,
És mi nyilván megtartatunk.