Szerző: Szabó András
1. Ha már kiüresedtek a mondatok,
És összetörtek a válaszok,
Semmi mást én már nem tudok,
Csak azt tudom: Tied vagyok.
Refr.: Jézus, szennyes szívem barátja,
Jézus, megtört lelkem pásztora.
Bridge: Rád vár lelkem már,
Rád vár, csak Rád vár…
2. Ha már elsodort egy nagy áradat,
És messze van még a túlsó part,
Semmi más engem meg nem tart,
Csak egy szikla van, mi megmaradt:
3. Mikor énértem mindent otthagytál,
És rám gondoltál a Golgotán,
Semmi más már nem érdekelt,
Csak az, hogy megmentsd a lelkemet.