szöveg: J. Hus
fordítás: Hamar I.
dallam: Jistebnický kancionál, 1420
1. Krisztus, jóságos főpapunk,
Szentháromságban egy Urunk,
Te vagy nekünk legfőbb javunk
Kegyelmedből.
2. Itt élted köztünk életed,
És szánva bűnös népedet,
Viseltél értünk sok sebet
Kegyelmedből.
3. Jöttél, hogy minket megkeress,
Szívünkben is szállást vehess,
Hogy éltető kenyér lehess
Kegyelmedből.
4. Ó, mily felséges jóságod,
Bőséges irgalmasságod!
Árad reánk gazdagságod
Kegyelmedből.
5. Kiontott drága véredet
Italként innunk engeded,
Hogy ebből nyerjünk életet
Kegyelmedből.
6. Meg nem rendül szereteted,
Csak értünk lángol, ég szíved,
Ily sokra tartasz bennünket
Kegyelmedből.
7. Halálra adtad így magad,
Helyettünk lettél áldozat:
Ne légyen részünk kárhozat,
Kegyelmedből.
8. Megváltottál – ó, mily drágán,
Kiadtad lelked ott a fán,
Mindvégig nékünk szolgálván
Kegyelmedből.
9. Ó, mérhetetlen irgalom!
Jaj annak, ki elhagy vakon,
És futkos téves utakon
Kegyelmekért.
10. Tévútjainkat hagyjuk el,
Mit Isten ád, fogadjuk el:
Fiához fussunk még ma el
Kegyelméért!
11. Krisztus, te szent, megkínzatott,
Elsápadott, elcsúfított,
Nekünk kedves vagy s áhított,
Kegyelmedért!
12. Ó, hála néked, Jézusunk,
Hogy hordoztad gyalázatunk:
A mennybe föl csak így jutunk,
Kegyelmedből.
13. A bűn átkától megmentve,
A jóra tőle késztetve,
Megnyílt az út a mennyekbe
Kegyelmedből.
14. Dicsőség légyen Istennek,
Atya-Fiú-Szentléleknek,
A teljhatalmú Felségnek,
Kegyelméért!
15. Amint öröktől fogva van,
Úgy légyen most s minduntalan:
Dicsérjük Istent boldogan,
Kegyelméért.
(21-es református énekeskönyv 454. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)