(130. zsoltár)
Burgeois L. – Marot K.
1. Tehozzád teljes szívből kiáltok szüntelen:
E siralmas mélységből hallgass meg, Úr Isten!
Nyisd meg te füleidet, midőn téged hívlak,
Tekintsd meg én ügyemet, mert régen óhajtlak.
2. Ha, Uram, bűnünk szerint minket büntetnél meg:
Uram, e világ szerint ki állhatna úgy meg?
De a te irgalmad nagy a téged félőkön,
És te engedelmes vagy, hogy dicsérjen mindën.
3. Énnékem reménységem vagyon csak Istenben,
És bízik az én szívem Ő szent igéjében.
Én lelkem erős hittel az Urat óhajtja,
Mint a virrasztó éjjel a virradtát várja.
4. Izráel, az Istenben vesd reménységedet,
Mert szent irgalma bőven nagy messze kiterjedt.
Megsegít ő mindenben, hívein könyörül,
Az Izráelt kegyesen kimenti bűnébül.
(Református énekeskönyv 130. zsoltár; 21-es református énekeskönyv 130. zsoltár; kotta forrás)