szöveg: Várad, 1642
dallam: G. Franc, Strasbourg, 1545 (33. zsoltár)
1. Tenéked, Uram, hálát adok,
Hozzám való jóvoltodért,
Mert ím, meghallgattál, :/:
És teljes szívemből vigadok
Rám árasztott jó kedvedért,
Engem kiragadtál
Nyavalyáimból,
Szívbéli vidulást,
Adtál szabadulást
Sok bánatimból.
2. Atyai gondviselésedet
Sok ezerszer megpróbáltam, :/:
Reám kinyújtott kezeidet,
Én jó Istenem, megláttam;
Tégedet dicsérlek
Azért, míg itt élek
E gyarló testben;
Szájamnak szózatja
Eged általhatja:
Hiszek Igédben.
3. Ma kezeidbe ajánlottam,
Amit csak adtál énnékem; :/:
Felköltömkor is azt mondottam:
Magad bírj engem, Istenem!
Hogy a bűnnek rabja,
Ne legyek szolgája;
Adj estét érnem!
Ki uralkodol, s élsz,
És senkitől nem félsz:
Ne hagyj elvesznem!
(48-as református énekeskönyv 494. dícséret, 21-es református énekeskönyv 660. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)