szöveg: Scholz L.
dallam: Kolozsvár, 1744
(Paradicsomnak te szép élő fája)
1. Tisztítsd meg szíved, Jeruzsálem népe,
Hogy megtartassál, mosódj hófehérre,
Karmazsinszínű bűneidből tisztulj,
Hogy ki ne pusztulj!
2. Szeplőtelen légy a Krisztus napjára,
Mert igen nagy volt váltságodnak ára,
Ártatlan omlott Királyodnak vére.
Térj meg kedvére!
3. Nem járhatsz folyvást annyi undokságban,
Részed így nem lesz mennyek országában.
Vedd fel a harcot, vedd fel a keresztet,
Vagy üdvöd veszted!
4. Élj botlás nélkül, szentül, feddhetetlen,
Vizsgáld a törvényt lelkiismeretben.
Inkább fonj gyarló tested ellen ostort,
Semhogy bemocskold!
5. Tisztítsd meg ajkad oltárról vett szénnel,
Rútat ne illess, mit a lelked szégyell!
Jót cselekedjél mindenekkel bőven,
Minden idődben!
6. Új teremtés vagy: vetkezd le a régit!
Ördög, ha üldöz, e világ, ha rémít,
Csak meg ne hátrálj, maradj meg az újban,
Véled az Úr van!
(21-es református énekeskönyv 473. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)