Debrecen, 1774
Lengyel József (1770–1822)
1. Tökéletes volt minden tekintetben,
Mind, amit, Uram, teremtél kezdetben.
Az ember testét te alkotád szépen,
És lelkét épen.
2. Tenmagad képét adtad ő reája,
Szent ártatlanság volt ékes ruhája,
Bölccsé is tetted, hogy téged ismerne
S élvén dícsérne.
3. Első szüleink de félre térének,
A kísértőnek mikor engedének,
Már mi mindnyájan, kik tőlük eredtünk,
Bűnben születtünk.
4. Tagjaink mind, és bennünk minden részek
Restek a jóra, a gonoszra készek,
Nincs erőnk s a jót, noha jónak hisszük,
Véghez nem visszük.
5. Fertőbe estünk, Uram, végy ki onnan,
Szülvén minket Szentlelkeddel újonnan;
Újítsd meg rajtunk, hogy legyünk te néped,
Isteni képed.
(Református énekeskönyv 209. dícséret; 21-es református énekeskönyv 241. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)