Ábrahám elhívása
J. Vit
Hamar I.
1. Szólt az Isten egykor: „Ábrahám!
Indulj el, s utad bízzad rám!
Áldott lesz, ki jót tesz véled,
Átok sújtja ellenséged;
Nagy és erős néppé teszlek még,
Benned megáldatik minden nép.”
2. Elindult e szóra Ábrahám,
Ment és ment át a nagy pusztán.
Hosszú útját hittel járta,
Míg el nem ért Kánaánba;
Iránytűje volt az Úr szava,
S hű útitársa az Úr maga.
3. Hívők példaképe, Ábrahám,
Én is bár utad járhatnám!
Hív az Úr, már régen érzem,
Most itt állok útra készen;
Kezed, Uram, hitben megfogom,
És reád bízom a holnapom.
(DAU)