Kolozsvár, 1744
Szegedi Gergely, 1566 előtt
1. Szent Ézsaiás így ír Krisztusnak szent születéséről,
Hogy egy vesszőszál felnevekedik Jesse gyökeréről.
2. Ennek gyökerén egy virágocska – úgymond – nevekedik,
Kin az Istennek, ő szent Atyjának lelke megnyugoszik.
3. Győzedelmesnek, nagy hatalmasnak, irgalmasnak vallja,
A kegyelemmel és igazsággal őt teljesnek mondja.
4. Ez által lészen az Úr Istennel nékünk békességünk,
Mert közbenjárónk szent Atyja előtt ő lészen minékünk.
5. Drága jószágot és örökséget szerez ő minékünk,
Adósságinkat nagy gazdagsággal megfizeti értünk.
6. Igazságával mind e világot megítélni fogja,
Mert az Úr Isten az ítéletet kezébe bocsátja.
7. Nagy békességet, lelki örömet hoz ő e világra,
Mert birodalmat, nagy királyságot veszen fel vállára.
8. Általa lészen, hogy a bárányok a farkassal laknak,
Semmi bántásuk oroszlánoktól nem leszen juhoknak.
9. Győzedelmének hatalmasságát valakik meglátják,
Krisztus Jézusnak isteni voltát mindazok imádják.
10. Nagy bátorsággal szegény bűnösök akkor könyörögnek;
Krisztus nevében lelki és testi ajándékot vesznek.
11. Az ő zászlóját felemelteti Anyaszentegyházban,
És szent igéjét prédikáltatja e széles világban.
12. Ezt megcselekszi a seregeknek Ura és Istene,
Az Úr Istennek reánk áradott buzgó nagy szerelme.
13. Nagy vígasságunk, örvendezésünk legyen e gyermekben;
Mert idvességünk vagyon minekünk szent születésében.
(Református énekeskönyv 311. dícséret; 21-es református énekeskönyv 380. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)