Ecsedy Aladár (1902–1990)
1. Sűrű sötét van mindenfelé, utat keresek az éjben.
Sem csillagfény, sem reménysugár, árnyak suhannak az éjben.
Remegő szívem Hozzád kiált: Uram, halld meg imámat!
Menekvés nincsen, nem is lehet, Uram, csak egyedül Nálad.
2. Jézus, Te vagy a hajnali fény, Te vagy a nap ragyogása,
Te vagy az Isten lénye maga, arcának tündöklő mása.
És aki Téged már megtalált, szívében ott a béke,
Te lettél annak örökre már oltalma és menedéke.
3. Nem vagyok más, csak üres edény, tölts meg hát Lelkeddel engem!
Igédnek áldott, szent ereje hadd munkálkodjék már bennem.
Rajtam keresztül áradj, Uram, ragyogjon fényed szerte,
Hogy általam sok-sok árva szív békéjét Benned meglelje.
4. Amerre járok, merre kelek, Te légy, Uram, a vezérem,
Hogy saját tervem, akaratom ne legyen többé énnékem!
Ne éljek többé már soha én, Lelkeddel élj Te bennem,
Majd általlépve a gyöngykapun, Uram, engedj Hozzád mennem!