Isten a pogányoknak is Ura
96. zsoltár, Genf, 1562
Béza T., 1519–1605
1. Énekeljetek minden népek
Új éneket az Úr Istennek!
E földön őnéki minden
Dícséretet énekeljen,
Jóvoltát hirdesse mindennek.
2. A pogányok közt dicsőségét,
Hirdessétek jótéteményét!
Mert nagy és erős az Isten,
Hát inkább tisztelje minden,
Hogynem mint egyéb isteneket!
3. A pogányoknak sok istenük;
Mind merő bálvány, ha megnézzük.
De Isten mennyet teremte,
Nagy hatalom jár előtte,
Minden dolgai felségesek.
4. Nagy dicsőségét látja minden
Ő tiszteletes szent helyében.
Jertek tehát minden népek,
Adjunk hálát az Istennek,
Mert nagy az ő dicsőségében!
5. Az Úrnak dicsőség adassék,
És az ő neve dícsértessék!
Adjunk őnéki hálákot,
Minden kedves ajándékot
Tornácaiban szent helyének!
6. Jer, menjünk az Úr eleiben
És imádjuk szentséges díszben!
Templomában szentségének
Tőle mindenek féljenek
Ez egész föld kerekségében.
7. Ne rejtsétek a pogányoktól,
Hogy e nagy Úr Isten országol!
E földet megerősíti,
Megrendülni nem engedi,
Népét ítéli igazságból.
8. Örvendjen az ég hangossággal,
A föld örüljön vígassággal,
A tenger zúgjon, a mező
Zengedezzen és az erdő
Az Úr előtt nagy hál'adással!
9. Eljő az Isten törvényt tenni,
És mind e földet megítélni!
És igazsággal e földet,
Tisztasággal a népeket
Ítéli: a jókat megmenti.