Életünknek rendiben

Középkori dallamból. Wittenberg, 1524
Életünknek rendiben
1. Életünknek rendiben
Körülvesz a halál; :/:
Segedelmet, kegyelmet
Lelkünk már hol talál?
Csak nálad, Urunk, Isten!
Mert bánjuk bűnünk, mely miatt
Haragvásod felgyúladt.
Szent, igaz Úr Isten,
Szent, erős Úr Isten,
Szent, irgalmas megváltó Urunk,
Te nagy, örök Úr:
A keserű halálban
Ne hagyj immár elvesznünk!
Irgalmazz nekünk!

2. Pokol dühe támad ránk
Halálnak képében, :/:
Szabadítást ki nyújthat
Ilyen nagy ínségben?
Csak te, mi Urunk, Isten.
Felindítja nagy irgalmad
Ennyi bűn és ily bánat.
Szent, igaz Úr Isten,
Szent, erős Úr Isten,
Szent, irgalmas megváltó Urunk,
Te nagy, örök Úr:
A mély pokol lángjától
Ne hagyj kétségbe esnünk!
Irgalmazz nekünk!

3. Pokol rettentésébe
Kerget minket bűnünk; :/:
Kihez máshoz mehetnénk,
Hol megmenekülünk?
Csak hozzád, Urunk, Krisztus!
Ki ontád drága véredet,
Bűnért tévén eleget.
Szent, igaz Úr Isten,
Szent, erős Úr Isten,
Szent, irgalmas megváltó Urunk,
Te nagy, örök Úr:
Vígasztaló hitünktől
Ne hagyj minket elesnünk!
Irgalmazz nekünk!

Az 1. vers „Media vita” kezdetű, St. Gallenből származó ének.
Fordította és a 2-3. verset írta Luther Márton.

(Református énekeskönyv, 218. dícséret)