Pozsony, XVIII. sz. végén
Zengedező Mennyei Kar (1696) nyomán
1. Eltévedtem, mint juh,
Eltévedtem, mint juh,
A bűnösök útjára, :/:
Ó, segíts, Jézusom,
Őriző pásztorom,
Hogy ne jussak romlásra.
Te ontál drága vért
Elveszett juhokért,
Viselj gondot a nyájra.
2. Én is juhod vagyok,
Én is juhod vagyok,
Nyájadnak legkisebbje, :/:
Kit te megtéríthetsz,
Bűnből kivezethetsz
A szép kies helyekre.
Kérlek azért hitből,
Töredelmes szívből,
Fogadj, végy kegyelmedbe.
3. Ím előtted állok,
Ím előtted állok,
Ajtód előtt zörgetek, :/:
Bár titkos bűnökkel
És nyilván lévőkkel
Vétkeztem te ellened:
Kérlek mindazáltal,
Nagy irgalmassággal
Fogadd vissza gyermeked.
4. Bár a hit szívemben,
Bár a hit szívemben
Oly kicsiny, mint mustármag, :/:
Mégis, bármi gyenge,
Szentlelked nevelje,
Nevelje fel nagy fának,
Hogy terjedjen ága
És legyen virága
Kedves néked, Urának.
5. Míg porsátoromban,
Míg porsátoromban
Tartasz, mint egy tömlöcben, :/:
Nevelj igaz hitben,
Munkás szeretetben,
Hogy élhessek itt bölcsen
És kimúlásomig,
Utolsó órámig
Tisztemet hűn betöltsem.
6. Szállj le, Uram, hozzám,
Szállj le, Uram, hozzám,
Jöjj, ó Jézus, sietve, :/:
Vágyakozó szívvel,
Kiterjesztett kézzel
Várlak immár epedve.
Hogy veled mennyekbe,
Örömmel menjek be
Ábrahám kebelébe.
(Református énekeskönyv 215. dícséret; 21-es református énekeskönyv 238. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)