Az embernek fő vigasztalásáról – a Heidelbergi Káté első kérdéséhez
szöveg: Losontzi Hányoki I., 1754
dallam: G. Franc, Strasbourg, 1545 (65. zsoltár)
1. Uram, kegyes indulatomban
Ím, teszem vallásom: :/:
Ez életemben, halálomban
Fő vigasztalásom:
Hogy én az Úr Jézus Krisztusnak
Tulajdona vagyok,
Rajtam irgalmas szent voltának
Kegyelmei nagyok.
2. Ki, midőn voltam halál révén,
Teljes bűn mérgével, :/:
Megváltott, ügyemet felvévén,
Drága szent vérével.
Az ördög terhes fogságából
Híven feloldozott,
A bűnnek kemény igájából
Szabadságra hozott.
3. Ezután sem hagy el végképpen
Kívánt segedelme, :/:
Sőt, mint fiát, engem akképpen
Takargat védelme.
Gondot visel én életemre
Hatalmas szent karja,
Semmi gonosz nem száll fejemre,
Ő ha nem akarja.
4. Uram, taníts gyarló éltemnek
Nagy bűnös voltára, :/:
Ó, vezess én árva fejemnek
Szabadítójára:
Magamat néki hadd adhassam
Lelki ajánlással,
Drága jóvoltát hogy áldhassam
Méltó hál'adással.
(48-as református énekeskönyv 201. dícséret, 21-es református énekeskönyv 325. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)