zöveg: Szentgyörgyi Kemény J., Debrecen, 1806
dallam: L. Burgeois, Strasbourg, 1545 (23. zsoltár)
1. Uram, bocsásd el népedet békével,
Üdvözítésed kívánt örömével,
Mert megtaláltuk, amit lelkünk kedvel,
Megragadjuk hittel, nem bocsátjuk el;
Mert ő miénk, mi vagyunk az övéi,
Véle egy testek, java részesei.
2. E gyarló testben Jézus él már, nem mi,
Hű szerelmétől nem szakaszt el semmi.
Ó, Jézus, gyenge hitünket neveljed,
Te magad lelkünk az égre emeljed,
Hogy így lelkünket az ég dicső vára
Fogja be, annak örökös javára.
(48-as református énekeskönyv 446. dícséret; 21-es református énekeskönyv 293. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)