Dícsér téged teljes szívem

Isten az én szabadítóm!
138. zsoltár, (1539) Burgeois L., Lyon, 1547
Marot K., 1496–1544
Dícsér téged teljes szívem
1. Dícsér téged teljes szívem,
Én Istenem,
Hirdetem neved. :/:
Dícsérlek istenek felett
Én tégedet,
Mert azt érdemled.
És a te szentegyházadban
Imádkozván
Neved tisztelem,
Áldásodra én kész vagyok,
Hálát adok
Neked, Istenem.

2. Öregbül nagy dicsőséged,
Mert megtészed,
Amit megmondasz. :/:
Ha könyörgök ínségemben,
Engem menten
Megszabadítasz.
Téged minden földön lakók
Nagy királyok,
Uram, dícsérnek,
Mert szent igéd tiszta voltát,
Igazságát
Eszükbe vették.

3. Ez Urat, ki felségesen
Csudát teszen,
Felmagasztalják. :/:
Mondván: nagy ő dicsősége
És ereje,
Őt azért áldják.
Mert noha ül nagy magasan,
De lát nyilván
Alatt valókat;
Magas dolgokat is könnyen,
Lát élesen,
Mind fent, mind alant.

4. Mindennemű szükségemben,
Ínségemben
Megerősítesz; :/:
Láttukra ellenségimnek,
Kik gyűlölnek,
Engem megmentesz.
Amit az Úr egyszer végez,
Az jó véghez
Megyen mindenütt.
Jó kedved megáll: ne hagyd el,
Sőt végezd el
Kezed munkáit!