Zákányi Bálint
1. Ballagó folyó vizén, ha végre útra kelsz
Csónakod úszik az árral csendesen.
Víz színéről láthatsz majd sok- sok csillagot.
Csónakod úszik az árral csendesen.
Nem ér téged semmi baj sem, megvéd majd a víz,
Sziklás parttól távol tart és lágy hulláma visz.
Esténként, ha elfáradsz és álomra térsz,
Csónakod úszik az árral csendesen.
2. Álmod elszáll, s reggel újra csillog majd a víz,
Csónakod úszik az árral csendesen.
Ámulattal nézheted a tündöklő folyót,
Csónakod úszik az árral csendesen.
Ám a folyó véget ér és tengervízre visz,
Vihart nem áll csónakod és hullámsírba visz.
Rájössz majd, hogy rossz irányba vitt a vén folyó:
A forrás vizét nem tudtad látni sem.
A forrás vizét nem tudtad látni sem.