szöveg: Clairvaux-i Bernát latin himnusza nyomán Ráday P., 1715
dallam: L. Bourgeois, Genf, 1551 (34. zsoltár)
1. Zengj, nyelvem, ékesen,
Az én édes Jézusomnak,
Kegyes lelki orvosomnak
Szólj szerelmetesen,
Mert csak ő érdemel
Áldást és minden szerelmet,
Ki reám önt bő kegyelmet,
S kőszálra felemel.
2. Jézus, én reményem,
Bűnös lélek bizodalma,
S hozzád térőknek oltalma,
Gyönyörű napfényem!
Kegyes vagy azokhoz,
Kik szívből téged keresnek,
És ismerős híveidnek
Béköszönsz házukhoz.
3. Ó, Jézus, élő kút,
Szívemnek nagy édessége,
S elmémnek gyönyörűsége,
Mely csupán hozzád fut;
Tégedet keresni
Legfőbb öröm és vigasság;
Nincsen több lelki igazság,
Mint téged követni.
4. Jézus, kegyes király,
Ki mindennek szívét bírod,
S arra szent neved felírod,
Kérlek, hozzám is szállj;
Mert ha te elfoglalsz,
Elszáll a világ szerelme,
Tündöklik bennem az elme,
Ebben sok jót találsz.
5. Kedves szereteted,
Mert szent véred kegyelmedből,
Kiontád, hogy mint kútfőből,
Folyjék ismereted.
Megnyerted, hogy lássuk,
Szent Atyádnak dicsőségét,
És hogy lelkünk üdvösségét
Tovább ne halasszuk.
6. Dicsérd hát, minden nép,
Az Úr Jézust, és szeressed,
Buzgó szívedből keressed,
Mert minden dolga szép.
Ő a kegyelemnek
És minden jónak kútfeje,
Reménylő szívnek ereje,
Oka az örömnek.
7. Tiéd, Uram, az ég
Minden ő teljességével,
Hol országolsz dicsőséggel,
Melyben nincs semmi vég.
Ne hagyj, Uram, kérlek,
Vedd el szívemet magadhoz,
Mert úgy állhatok jobbodhoz,
S örökké dicsérlek.
8. Dicsérje és áldja
Lelkem az Atya Úr Istent,
Ki benned üdvözít mindent,
Ha szódat fogadja.
Dicséret, dicsőség
Légyen Szentlélek Istennek,
Ki hitet adott lelkemnek,
Hogy befogja az ég.
(48-as református énekeskönyv 289. dícséret, 21-es református énekeskönyv 450. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)