Hintze J., Berlin, 1670
Gerhardt Pál, 1607–1676
1. Légy csendes szívvel és békével
Életednek Istenében! :/:
Ő bír örömnek bőségével,
Véle boldogulsz mindenben,
Ő kútfőd és ő fényes napod,
Ő tőle jön minden vígságod:
Légy csendes szívvel!
2. Ő bír vígsággal, kegyelemmel,
Oly szívvel, mely feddhetetlen, :/:
Ahol ő van, nem sért semmivel,
Hordozzon bár mélységekben;
Sok nyavalyádat elfordítja,
A halált is kezében tartja:
Légy csendes szívvel!
3. Mint légyen néked s másnak dolga,
Az nála nincsen elrejtve, :/:
Arra néz szemének világa,
Ki búval van megterhelve.
Ő számlálja fohászkodásid,
Összefogja könnyhullatásid:
Légy csendes szívvel!
4. Ha egy sem volna e világon,
Kire magad rábízhatnád, :/:
Akkor is állna oldaladon,
És hűségét tapasztalnád.
Ő tudja titkos bánatidat,
Elvenni mikor kell azokat:
Légy csendes szívvel!
5. Ő hallja lelked óhajtásit,
Mit nem mernél megmondani, :/:
Néki szíved titkos panaszit
Épen bízvást megvallani.
Nincs messze ő, sőt itt áll köztünk,
Meghallja s adja, amit kérünk:
Légy csendes szívvel!
6. Ki a mezei madaraknak
Megadja eledelüket, :/:
Ki juhoknak s egyéb barmoknak
Szépen tartja életüket,
Ő téged, egyet eltartani,
Éhség ellen meg tud menteni:
Légy csendes szívvel!
7. A segítség ha kissé késik,
De ugyan csak eljő végre, :/:
A várakozás rosszul esik,
De majd válik üdvösségre;
Ami lassan jő, bizonyosabb,
Ami késik, kívánatosabb:
Légy csendes szívvel!
8. Ne vedd szívedre, az ellenség
Amit rád költ hazugsággal, :/:
Hadd jöjjön csúfság, keserűség:
Ítél az Úr igazsággal.
Ha Isten a te jó barátod,
Nem lehet emberektől károd:
Légy csendes szívvel!
9. Hogy is lehetne másként dolgunk?
Szenvedni kell az embernek, :/:
Amíg e földnek útján járunk,
Csak nyavalyák környékeznek.
A kereszt botja bárha terhel,
Azt is letesszük életünkkel:
Légy csendes szívvel!
10. Van Isten népének szombatja,
Akkor az Úr megszabadít, :/:
Ínség kötelét elszaggatja,
Teljes szabadságra állít,
S az idvezültek seregében
Vég nélkül élünk békességben:
Légy csendes szívvel!
(Református énekeskönyv 270. dícséret; 21-es református énekeskönyv 742. dicséret; forrás: www.koralkonyv.hu)