blog

Miután kiderült, hogy abból a kemény három tárgyból, amit sikerült felvennem ebben a félévben, az egyik tárgy óráinak (akár előadás, akár gyakorlat szinten) kb. 80-85%-a ütközik a másik két tárggyal, már meg sem lepődöm azon, hogy az SDG bibliaismereti versenyére - mely idén egész hétvégés programot jelent a szomszédos Kecskeméten - megintcsak nem tudok úgy elmenni, ahogy szerettem volna, hiszen az első konzultáció Szegeden természetesen miért is lenne máskor, mint azon a hétvégén...

Nem egy olyan ismerősöm van, akinek zsigeri reflexei vannak minden ellen, ami bármilyen egyházhoz köthető. (Igazából csak sajnálni tudom őket, de most nem ezért ragadtam billentyűzetet.) Ugyanez a mondat elmondható "egyház" helyett "választás" szöveggel.
Hogy akkor mi késztet írásra? Egyetlen mondat az origo cikkéből: "Húsvét az országgyűlési képviselő-választás két fordulója között lesz."

Újabb jó hír: hármas lett a mestint. Kicsit tartottam tőle, lévén hétkredites tárgy (a 10 félév alatt összesen három ilyen volt - ha jól emlékszem, a másik kettő a diszkrét matek és az adatbázisok), no meg állítólag a tanár elhajtott már úgy Debrecenből Szegedre csak aláíratni lement diákot, hogy ma nincs jegybeírás... A lényeg, hogy megvan.

Egyetlen magyarázatként azt tudom felhozni, ha egy program fejlesztője nem csinál szabályos pointer-aritmetikát, hogy valami kövület disztribúciót használ, ahol még mindig 3-as (neadjIsten, 2.95-ös) GCC-t használnak. Pedig ennyire egyszerű a dolog (most a jhead csomag kapcsán futottam bele, s mivel vagy fél napot kerestem a szabályos megoldást, inkább leírom):

ODD kicserélve, szervizes fickó szerint már IBM se a régi, ma már minden a tajvani kettes dzsunkán készül. A lényeg, hogy most működik (addig nem hoztam el, míg ki nem próbáltam vagy négyféle médiával) és használható újra - van is mit dolgozni vele, hálIstennek.

Persze amit közben a másik pultnál az acer laptopjáért hisztiző csaj levágott, az azért nem volt semmi...

Mármint a vizsgákból. Ugyan van egy, ami kevéssé tekinthető sikeresnek, lévén újra kell menni belőle, valamint még egy, aminek még nincs eredménye, de néhány hónapig nem lesz vizsga.
Viszont ez a mai nap húzós volt. Négykor kelés, fél hattól negyed nyolcig még alvás a vonaton, aztán várakozás a tanárra, aki kilencre rendelt be vizsgázni, aztán mikor előkerült, derült ki, hogy szó sincs vizsgáról, csupán beírja a ZH eredményét jegynek. Remek mondom, ezért keltem négykor, és várhatok a másik vizsgára kettőig... De legalább nem is tanultam rá.

A hőmérő tegnapig a nagyszobában volt szemmagasságban az ajtófélfára akasztva. Ha a konvektor 4 és 5 között állt, mindig 23 fokot mutatott függetlenül attól, hogy nyitva volt-e az ajtó vagy sem. (Mivel a konyhában nem fűtünk, ezért ott marha hideg tud lenni, ha nincs nyitva a szobaajtó.) Tegnap este áthoztam a kisszobába, ahol a számítógépezést meg a tanulást szoktam végezni, és leraktam kb. derékmagasságban.

Így télidőben az embernek nem sok kedve van fel-alá mászkálni a hidegben, de azért figyeli, hogy mi történik a színen. A minap belefutottam egy origón futó cikkbe, s jót nevettem rajta. Azt gondolná az ember, hogy a világ másik felén kicsit felkészültebbek a rendőrök, és meg tudnak különböztetni egy távirányítóval szaladgáló embert egy gps-szel lépkedőtől. De nem.

Fel szoktam tölteni a Bibliaolvasó Kalauzt az SDG oldalára. Ennek eddig a következő volt a menete:

1. Következő évi kalauz megvásárol a templomban (lehetőleg még karácsony előtt, hogy maradjon idő foglalkozni is vele).
2. Valamilyen módszerrel (digi fényképezővel, vagy még jobb: céges scannerrel) gépre vinni a tartalmát.
3. Valamiféle OCR programmal felismertetni, végigmenni rajta az OCR javítójával.

...és nem is volt olyan ördöngösség. Persze hogy ne legyen annyira triviális a dolog, egyből egy módosított receptet alkalmaztam, mert miért ne. Íme: