Anyós pajtás ismerősénél: szinte harapni lehetett a friss tavaszi levegőt.
Sárival elég gyakran etetjük őket. A telefonommal szoktam fotózni, van zoom lehetőség, de nem szoktam használni, mert gyakorlatilag kivágás a funkciója. Szóval ebből következik, hogy amilyen közel látszik a kacsesz, annyira közel merészkedett hozzánk egy falatka kenyérért.
Anyós pajtást a munkahelyéről, a pellérdi parkban a ládát pedig a híd alól vadásztuk le. A logbook nem túl régi, a mi bejegyzésünk mégis már lassan a közepe felé került bele.
Anyós pajtással ismerős-látogatóban: teljesen behúzott zoommal, fej fölé emelt géppel.
Gyerekek a játszótéren, apjuk meg mellette játszott.
Újabb vezetésóra, újabb ládavadászat: ezúttal a nagyobbik Tesco mögötti Béke-parkot látogattuk meg. Sajnos viszonylag rossz idő volt, így hiába több játéklehetőség, szépen ápolt parkban több faragott faoszlop, vagy érdekes alakú fa, gyakorlatilag csak elsétáltunk a ládáig és vissza.
Anyós pajtással ismerős-látogatóban: majdnem teljesen behúzott zoommal, mert félt közelebb jönni.
A Batthyány úti imaháznál készült ez is, de mivel lusta voltam lefeküdni, ezért egyszerűen nem használtam se a keresőt, se az LCD-kijelzőt a célzáshoz.
Míg asszony pajtás vezetni tanult, a srácokkal felmentünk a pécsi Niké szoborhoz. Ha csak a szobrot nézzük, akkor az kifejezetten csúnya - viszont szép a kilátás mellőle.
Anyóséktól kimentünk a nagynénihez Komlóra, ahol megnéztük a templomromot. Vagy öt komlóit is kérdeztem, akik közül csak egy hallott róla - pedig a helyi kórház bejáratától ~25-30 méterre van...