Olvasgatva a mai napi Ígét, valahogy egyből a politikusok jutottak eszembe. Mintha egyenesen a mai politikusokról beszélne Jézus: kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belől rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.
Félreértés ne essék: az emberek (nem csak a politikusok) képesek arra, hogy annyira állítsanak valamit, hogy azt már saját maguk is igaznak ismerik el - még akkor is, ha nem az. A politikusok meg - főleg így kampány idején - különösen hajlamosak olyasmire, amiket máskor még ők se tennének meg (névlisták gyűjtése, egymás bemocskolása, stb.), de kifelé azt kommunikálják: tiszták vagyunk. Tisztára, mint a Jézus által említett tál.
Néhány érdekességre bukkanunk, ha közelebbről megvizsgáljuk a szöveget.
A képmutatók - hupokrites - szó szerint színpadi előadók is lehetnének (naponta 3-4 helyen való "fellépéssel").
A teve görögül kamelos, héber gyökerét tekintve pedig gawmawl, ami a gawmal gyökre megy vissza. Ez utóbbi az történés, amikor valakit megfélemlítenek (kutyatáp-reklámmal, vagy emailen), lett légyen az illető akár egészséges, akár beteg, tegyék ezt akár jutalomért, akár szolgálatból.
A rablásvágy - harpage - görög ige jelentései között a megalázás is szerepel.
A féktelenség - akrasia - egyik jelentése az önuralomra való képtelenség.
Ezekhez képest a többi kifejezés mintha másról sem beszélne, mint a mai magyar valóságról. (Ugye, mi mindenre jó a BibleTime?)
Elgondolkodtató az is, mit ír a mai napra a Kalauz - de ez már nem a politikára, hanem a politika eredeti, sokkal személyesebb jelentésére vonatkozik: az ugyanis arról szól, hogy az egyén igenis felelősséggel tartozik a poliszáért, a körülötte levő világban zajló eseményekért. Politikus módon durván fogalmazva: nem csak jogunk van beleugatni a saját életünket érintő kérdésekbe, hanem egyenesen kötelességünk is - ha nem tesszük, csak magunkra vethetünk azért, ami esetleg ránk következik.