Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 65. zsoltár 1. vers: „A Sionnak hegyén, Úr Isten …”
Derekas ének: 426. dicséret 1-4. vers: „Már keresztem vállra vettem, …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: 1Thess 3:9-13
„Mert milyen hálával is fizethetünk az Istennek tiérettetek, mindazért az örömért, amellyel örvendezünk miattatok a mi Istenünk előtt?! Mikor éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk a ti orcátokat, és kipótolhassuk a ti hitetek hiányait. Maga pedig az Isten és a mi Atyánk, és a mi Urunk a Jézus Krisztus egyengesse meg a mi utunkat tihozzátok! Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, amilyenek vagyunk mi is tiirántatok; Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 65. zsoltár 3. vers: „Javaival a te házadnak …”
Textus: 1Thess 3:13
„Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Pál apostol második térítői útján jutott el Silás és Timótheus társaságában az Égei-tenger öblénél levő Thessalonikába,ahol aránylag igen rövid idő alatt virágzó keresztyén gyülekezet jött lére.
A helybeli zsinagóga körül tömörült zsidók nagy többsége elutasította Pál és társai igehirdetését, de az „istenfélő görögök”, vagyis az Izráel egyistenhite felé tájékozódó, de a zsinagóga közösségébe formálisan még fel nem vett személyek, azután bizonyára a prozelitusok, valamint a pogányok közül is sokan engedtek az evangélium hívásának. Voltak közöttük „előkelő asszonyok” is, de többségükben bizonyára kisemberek voltak; kézművesek, kereskedők és feltehetően a híres hajójavító műhely munkásai is. A zsidók részéről megindított üldözés miatt az apostolnak társaival együtt néhány hét múltán menekülnie kellett. Először Béreába menték, majd onnan Pál először Athénbe, később Korinthusba utazott. Az újonnan alapított és nagy szorongattatások között élő gyülekezet további sorsa igen nagy gondot okozott az apostolnak. Valószínűleg éppen emiatt hagyta hátra két munkatársát Béreában. Kétszer is gondolt arra, hogy visszatér, de tervét nem tudta megvalósítani. Amikor munkatársai utolérték őt, Timótheust visszaküldte Thessalonikába. Az apostol már Korinthusban volt, amikor végre feloldódott a szorongó várakozás feszültsége: Timótheus jó hírekkel tért vissza hozzá. Ekkor írta Pál első levelét, amelynek alaphangja a kínos bizonytalanságot feloldó örvendező hálaadás. De Timótheus. a gyülekezet problémáiról is beszámolt, és a levél tartalmában ezek is tükröződnek. Az evangélium ellenségei továbbra sem nyugodtak. Próbálták az apostol jellemét befeketíteni és a keresztyének életét minden lehetséges módon megnehezíteni. De nyugtalanította az elméket az a kérdés is, hogy mi lesz azokkal, akiket nem talál életben Jézus Krisztusnak a közeljövőben várt eljövetele. Mindenképpen szükségesnek látszott, hogy maga az apostol írjon a gyülekezetnek. Így jött létre Korinthusban az első levél, amely Pál apostol fennmaradt írásai között a legkorábbi.
Pál szinte alig talál szavakat a jó hír vigasztaló erejének kifejezésére: megelevenítő erő és öröm volt az számára. Hálaadása könyörgéssé változik: maga Isten egyengesse útját Thessalonikába. De az „éjjel-nappal való buzgó esedezésekben” Pál visszatérésének célját is elmondta istennek; aminthogy nagy tapintattal most a gyülekezet előtt is beszél erről: azért akar visszatérni, hogy „kipótolhassa” a thessalonikaiak hitének hiányait.
Addig is, míg erre sor kerülhet, az apostol könyörög, hogy Isten „gyarapítsa” a gyülekezetet – elsősorban bizonyára – az egymás és „mindenki” iránt való szeretetben. Mint ahogy a gyülekezetből ki kell zendülnie az evangéliumnak; úgy a szeretetnek is ki kell sugároznia mindenkire. Az Istennek „az emberekhez való szeretetéről” szóló evangélium így válik hitelessé. Az apostol további könyörgése, hogy Isten tegye erőssé a hívek szívét; tegye őket feddhetetlenné szentségben, vagyis abban, hogy elválasztattak Isten számára, az ő üdvtervének szolgálatára. Így készüljenek az Úr Jézus Krisztus eljövetelére.
Ahogyan napról-napra újra olvastam a mai igeszakaszt, kulcsszót kerestem, ami összeköti egyrészt a Thessalonika-belieket az apostollal és mindazokkal, kikkel mint szenteivel eljő a mi Urunk Jézus Krisztus; másrészt arra a helyzetre, ami bennünket, itt és most megszólítottakat összefűz a levél akkori címzettjeivel.
E megoldó kulcsot a „közösség” és a „találkozás”szavakban világosította meg számomra Istennek Lelke.
Pál apostolnak közössége volt a Thessalonikában létrejött gyülekezettel. Ez a közösség megmaradt akkor is, mikor a zsinagóga zsidósága miatt távoznia kellett a városból. Ugyanis a közösség – ha valóban létrejön – nem függ a tagok fizikai távolságától, kommunikációjuk módjától, gyakoriságától. S mert a közösség a kényszerű távolság miatt sem szűnik meg, természetes, hogy várja-vágyja a találkozást. „Mikor éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk a ti orcátokat, és kipótolhassuk a ti hitetek hiányait.” Nem a tökéletesek közössége az, ami ott van – de az apostollal való újabb találkozás lehetőséget teremt(het) a tökéletesedésre.
Mindezt tapasztalhatjátok magatok is, ha végiggondoljátok, milyen közösségek voltak-vannak éltetekben. Nem biztos, hogy mindegyik megvolt vagy megvan – de lehetséges: családi közösség; iskolai osztály közösség; munkahelyi közösség; gyülekezeti közösség; imaközösség. Mindenki beletartozhat – de mégsem tartozik bele mindenki!
Mi a próbája? Mikor volt osztálytalálkozód? Mikor gyűlik egybe a család „csak úgy”ogy együtt legyenek? Munkatársaiddal a munkahelyen kívül vannak-e közös programjaid? (A közös kocsmázás nem az!) A gyülekezet közösségébe nem az tartozik, aki tagdíjat fizet. Még az sem biztos, hogy aki jelen van az istentiszteleteken. Az apostol így fogalmaz: „Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben.” E nélkül nincs közösség, e nélkül nincs találkozás! E nélkül csak egy időben vagyunk egy helyen – de nincs ami összekössön, ami közösséggé formáljon!
Mert mi köthet össze, mitől lehetünk közösséggé, találkozásra vágyókká? Pál a misztériumban látja meg, Krisztus szeretetében, maga odaszentelésében: „A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é? Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.” (1Kor 10:16-17)
Vele, a mi életünket megtartani kész Urunkkal kell újra és újra találkoznunk, engedve, hogy ő formáljon belőlünk kiváltképpen való népet, megváltottak seregét! Találkoznunk kell Ővele, „Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben.” Csak Ővele való találkozásban lehet közösségünk egymással, itt a mulandóban, hogy együtt lehessen közösségünk Ővele az örökkévalóban! Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Hirdetések: Adakozás; Áldozócsütörtökön de ½ 10 órakor istentisztelet
Jubilánsok meghívó leveleinek kiosztása.
Záróének: 392. dicséret 1-5. vers „Az egyháznak a Jézus a fundámentoma, …”
„Valaki azért vallást tesz énrólam az emberek előtt,én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt;
Aki pedig megtagad engem az emberek előtt,én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.” (Mt 10:32-33)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.