Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 23. zsoltár 1. vers: „Az Úr énnékem őriző pásztorom …”
Derekas ének: 8. zsoltár 1-4. vers: „Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk,…”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Kol 3:18-4:1
„Ti asszonyok, engedelmeskedjetek a ti férjeteknek, amiképpen illik az Úrban. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, és ne legyetek irántuk keserű kedvűek. Ti gyermekek, szót fogadjatok a ti szüleiteknek mindenben; mert ez kedves az Úrnak. Ti atyák, ne bosszantsátok a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek. Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak, nem a szemnek szolgálván, mint akik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveteknek egyenességében, félvén az Istent. És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok. Aki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás. Ti urak, ami igazságos és méltányos, a ti szolgáitoknak megadjátok, tudván, hogy néktek is van Uratok mennyekben.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 155. dicséret 1. vers: „Ó Úr Isten, légy közöttünk, …”
Textus: Kol 3:23-24
„És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; tudván,
hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
A múlt héten azzal kezdtük: „Pál apostol e levelét azokhoz írta, akikkel nem találkozott, akiket nem ismer – de akikről hírt kapott. Nem csak arról, hogy ott is létrejött egy kis csoport, akik szívükbe fogadták a Mindenség Urát, Krisztus Jézust!”
Most kimondom én, amit ti, vagy közületek néhányan gondolhatnak a ma hallott Igével kapcsolatban. Az, aki még lábát sem tette közénk, egyetlen szót sem váltott velünk, csupán hallomásból és szükség szerint felszínesen tud rólunk, nem ismeri személy szerinti mindennapjainkat, kétségeinket, félelmeinket, örömeinket – az honnan való és milyen bátorsággal kíván számunkra életszabályokat rendelni?
Hiszen az, amivel ma az Ige megszólít minket, szinte parancsként hangzón ad szabályokat életünk majd minden területére hatón. Azért teszi ezt Pál apostol, mert a Krisztusból fakadó új élet a közösségi és privát életterünket egyaránt érinti. Ezért egészen új élettörvényeket, illetve evangéliumi intéseket ad a család tagjainak.
De mielőtt ezt teszi, mielőtt az egyes személyekhez szól, szól az együttesükhöz – mert nem csak egyiknek vagy másiknak, hanem a család minden tagjának az együttműködését, együttmunkálkodását irányítja Urunk: „És mindent, amit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Őáltala.” (Kol. 3:17)
Miért ez az egységes nézet? „Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.” (1Móz 2:24)
„Mert miképpen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van: Azonképpen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk. Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint…” (Rm 12:4-6)
A családban – ami a legkisebb gyülekezet – ugyanúgy megvan kinek-kinek a maga funkciója, feladata, mint a nagyobb közösségekben. A különbség azonban megvan: mert míg egy közösség működését írott szabályok vezérlik, addig a család működését nem írott, hanem íratlan szabályok irányítják, hogy harmonikusan, szép rendben, békességben „működjön”, meglegyen a kellő összhang.
„Ti asszonyok, engedelmeskedjetek a ti férjeteknek, amiképpen illik az Úrban. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, és ne legyetek irántuk keserű kedvűek. Ti gyermekek, szót fogadjatok a ti szüleiteknek mindenben; mert ez kedves az Úrnak. Ti atyák, ne bosszantsátok a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek. Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben
Miért? Mert „illik az Úrban.” „mert ez kedves az Úrnak.” Nem valami bő indoklás. Sokkal inkább érzem az egyén „működésének” indokául az Alapigénkben megfogalmazottakat: „És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.”
Ez a Lélekből cselekedjétek a hangsúlyos! Nem tetszést keresve, nem előírásokra figyelve-ügyelve. Mert ha Lélekből, az Úr lelki vezetésével – akkor az nem lehet senki ellen, az nem töri meg az összhangot, nem hátráltatja az együttmunkálkodást, sőt! Munkálja a közös boldogulást. Hiszen egy családban nem szabad lennie Én-nek! Nincs egyéni érdek – ha van is egyéni feladat. Külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint: ki mos, ki takarít, ki vacsorát készít, füvez nyír, leckét ír, verset tanul, kityát sétáltat. Nem parancsra, nem felszólításra - „És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.”
Ha csak két ember közössége lenne a cél, melyben az egyik engedelmeskedik, ez bizonyára elfogadhatatlan, de ha két ember együtt figyel az Úrra és életét a vele való közösségben rendezi be, akkor egészen másról van szó. Mivel az Úrban vannak és tőle kapják az áldást és az életet, így nem egymáshoz igazodnak, felosztva maguk között a parancs és engedelmesség területét, hanem együtt engedelmeskednek az Úrnak. Így már nincsenek egymásnak kiszolgáltatva, mert nem a magukéi. Ehhez azonban szükséges, hogy nem egymást hódították meg, csábították el – hanem az Úr vezetésével találtak egymásra!
Ezután a gyermektől elvárt magatartást mutatja meg Pál. Itt is az engedelmességet találjuk: Ez így kedves az Úrban. Vagyis ez a szülő – gyermek kapcsolat az „Úrban” kapja meg értelmét. A gyermek ebben a közösségben az Úr vezetését éli át és ahol az Úr vezet, az ember erre – legyen ez akár a gyermek is – örömmel figyel. Az engedelmesség fogalmában először is az a motívum szólal meg: figyelni arra, ami a másikban és a másikból engem megszólíthat. E nélkül a figyelés nélkül az ifjú életek jövője elképzelhetetlen. Ki ne követné azokat, akik Krisztusban így szólíthatnak meg: „Legyetek az én követőim” (1Kor 4:16), „Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé” (1Kor 11:1). Ezt ajánlja Pál a gyermekeknek, és ez valóban az életre visz. Persze itt sem egyoldalúan csak a gyermekeknek szól a figyelmeztetés, hanem az apáknak is. A vezetést elfogadni akkor lehet, ha ez tapintattal, a másik élet megértésében és elfogadásában megy végbe. Ezt a tiszteletet adhatja az apa a gyermekének, hogy a gyermek is adhassa az apjának – a szüleinek a szívből jövő tiszteletet.
Összefoglalva: Nem házirendeket, feladatmegosztásukat, rangsorokat kell készíteni. Nem a családi dominanciát kell meghatározni – hanem először magamon kezdve bíztatni, bátorítani a másikat: páromat, gyermekemet – igazodjunk az Úrhoz, együtt, örömmel! Nem ajándékért, jutalomért, hanem mert az a szeretet van – lehet bennünk, amivel Krisztus szeretett minket!
Nekünk nem életünket kell adnunk egymásért, hanem hálaadással elfogadni Urunk egybeszerkesztő kegyelmét. Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 472. dicséret 1-3. vers „Mennyit zengi a lelki békét, …”
„Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme!” (Zs 118:1)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.