Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 161. dicséret 1. vers „Siess keresztyén lelki jót hallani, …”
Derekas ének: 84. zsoltár 1,5,6. vers „Ó seregeknek Istene, …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Lk 14:15-24
„Hallván pedig ezeket egy azok közül, akik ő vele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában. Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva; És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész! És mindnyájan egyenlőképen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem! És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek. Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide. És monda a szolga: Uram, meglett amint parancsolád, és mégis van hely. Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.”
Imádság:
Igehirdetés előtti ének: 466. dicséret 1. vers: „Rád tekint már hitem, ...”
Textus: Lk 14:17b;23b
„Jertek el, mert immár minden kész!” „hogy megteljék az én házam.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Az előzmény – hogy érthetőbb legyen a minket megszólító Ige:
„egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észre vevé, mimódon válogatják a fő helyeket; mondván nékik: Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fő helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hivott meg az, És eljövén az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni. Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljő az, aki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb! Akkor néked dicsőséged lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek. Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. Monda pedig annak is, aki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat; nehogy viszont ők is meghívjanak téged, és visszafizessék néked. Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat: És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor. Hallván pedig ezeket egy azok közül, akik ő vele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában.” (Lk 14:7-15)
Jézus példázatokban tanít. Mire? Arra, hogy hogyan szervezz vendégséget? Arra, hogy hogyan állítsd össze az ültetési rendet? Hogyan válogasd ki a meghívottakat? NEM! Arról a vendégségről tanít, ahová mindannyian, hangsúlyozom: MINDANNYIAN hivatalosak vagyunk! → hogy ne csak hallomásból tudjuk, hanem személyes tapasztalatunkká legyen: „Boldog az, aki eszik kenyeret az Isten országában.” Isten országába történő meghívásunkról és befogadásunkról tanít, ahová vendégként hív, hogy családtagjaiként, testvéreiként lehessünk majd ott!
„Jertek el, mert immár minden kész!” – szólít meg minket.
Emlékeztek, hogyan készültek a lakodalmas háznál? Miután számba vették, hányan lesznek a lakodalomban, segítőket hívtak a készítőbe, meghagyva, ki mennyi tyúkot, csibét, tojást, lisztet s egyebeket hozzon.
Jézus nem készítőbe hív, semmit sem kell vinnünk, „mert immár minden kész!”
Bizonnyal nem vagyok egyedül, aki 2-3 éjszakás hétvégére kap meghívást: szép környezet, svédasztalos reggeli, vacsora, szauna, wellness. Vonzó kínálat – kevésbé vonzó áron.
Jézus hova hív? „hallék nagy szózatot, amely ezt mondja az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük. És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. És monda az, aki a királyiszéken ül: Íme mindent újjá teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.” (JJel 21:3-5)
E kétféle hívást hallva te melyikhez kívánsz helyet foglalni? Már most lehet! Az elsőhöz kapsz számlaszámot, meghatározott díjat – ami max 2,5 napi ellátást fedez. A másodikhoz nincs számlaszám, s meghatározatlan időre szól, örökkévalóságra!
Csütörtökön az eleve-elrendelésről és a szabad akaratról beszélgettünk a Bibliaórán. Ezt az Igehelyet nem olvastam – mert tudtam, hogy ez a vasárnapi napi Ige. Most hallottuk mindannyian: Meghívottak vagyunk az örök életre, mert már minden kész! Jézus elkészítette, s téged is elvár! Szabadon dönthetsz – mint a példázatbeli meghívottak is tehették!
Mit feleltek akkor a hívásra? „És mindnyájan egyenlőképen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem! És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.” Mi azonban tudunk újabb okokat is hozzátenni: ha ő – a szomszédom, munkatársam, ismerősöm, a piaci koldus, a zsebtolvaj, az adócsaló, a parázna asszony (és még hosszú a listánk!) – is ott lesz, akkor én köszönöm, de inkább nem! Nem akarok egy asztalhoz kerülni velük, egy társaságban lenni! Még két napra sem, nemhogy az örökkévalóságra!
A nem személyválogató Isten hívását a magad személyválogató volta miatt utasítanád vissza? Hát nem mindnyájunk részére készített el mindent Istenünk? Kicsoda vagy te, hogy megszabd: ki üdvözüljön és ki ne! Mert itt erről van szó! Az örökkévaló nem beleegyezésedet kéri a vendéglistához, hanem mindent megtesz azért, mindenkit megszólít azért „hogy megteljék az én házam.”
Amikor ott a hivatalosak kimentették magukat, azt mondta a gazda az ő szolgájának: „Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.” Miért gondoljuk azt, hogy mi a hivatalosak közé tartozunk, nem pedig ebbe a csoportba? Hiszen sem gazdagok, sem fogyatkozás nélküliek nem vagyunk!
Sokan félnek: beférnek-e. „Monda a szolga: Uram, meglett amint parancsolád, és mégis van hely. Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.”
A kényszerítésre vársz a meghívás örömmel és hálaadással való elfogadása helyett? Miért a félelem? Nem ítélethozatalra, hanem örömünnepre hív!
Nem a meghívás a félelmetes – még ha nem is értjük, miért szeret minket ennyire a gazda, a Teremtő és Gondviselő Isten ; miért szeret annyira, hogy Fiát adta, hogy Ő mindent elkészítsen, életre hívjon, vezessen?!
Nem ez a félelmetes, hanem az: „senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.” Akik nem fogadták el, hanem mentegették magukat, meghívottak voltak. VOLTAK! De már nincs lehetőségük mégis IGENT mondani a hívásra. Nektek, nekünk még van. Elfogadod? Csak magadat kell adnod érte, mert Atyánk már odaadta a Fiút érted! Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 471. dicséret 1-4. vers „Fel barátim, drága Jézus zászlaja alatt, …”
„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.” (2Tim 4:7-8)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.