Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 89. zsoltár 1. vers „Az Úrnak irgalmát …”
Derekas ének: 226. dicséret 1 – 4. vers „Krisztusom kívüled …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Lk 6:37-49
„Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik; Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amellyel ti mértek. Példabeszédet is monda nékik: Vajon a vak vezetheti-e a világtalant? avagy nem mindketten a verembe esnek-e? Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere. Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre? Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, amely a te atyádfia szemében van. Nem jó fa az, amely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt. A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája. Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem művelitek, amiket mondok? Valaki énhozzám jő és hallgatja az én beszédimet és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló. Hasonló valamely házépítő emberhez, aki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentumot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült. Aki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, aki csak a földön építette házát fundamentum nélkül: amelybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 105. zsoltár 1. vers „Adjatok hálát az Istennek …”
Textus: Lk 6:40
„…mindenki olyan lesz, mint a mestere.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Újesztendő reggelén hallottuk megszólításunkban – de egész évre szólón: „Megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj énelőttem és légy tökéletes!” (1Móz 17:1b)
A így szólít meg bennünket az evangélium tanításából Istennek Lelke: „…mindenki olyan lesz, mint a mestere.”
Amikor az Igét olvassuk, halljuk: kik vagyunk mi? Akik ítélnek – vagy akik ítéltetnek. Ha utóbbiak lennénk – és bűneink méltó büntetését kapnánk ítéletül – akkor itt lehetnénk-e? Nem az ítéletünk késik – hanem már megtalált minket a kegyelem! A kegyelmes Isten gyűjtött ma is egybe és szólongat: „Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik; Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amellyel ti mértek.” S mi mindezt meghallgatjuk, bólogatunk rá: úgy van, jól beszél! És? Mi milyen mértékkel mérünk? Olyannal-e, amilyennel Ő mér nekünk? „Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere.”
Hajlamosak vagyunk számon kérni másoktól az ő mértékeiket. S ezzel azt bizonyítjuk: mi azok vagyunk, akik ítélnek! Pedig: „Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik;” Hallottuk már, tetszikeltük is, csak életté nem lett bennünk, gyakorlattá, cselekedetté nem lett tagjainkban! Mit mond Mesterünk? „Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem művelitek, amiket mondok? Valaki énhozzám jő és hallgatja az én beszédimet és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló. Hasonló valamely házépítő emberhez, aki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentumot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült. Aki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, aki csak a földön építette házát fundamentum nélkül: amelybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.”
Keresztyén-e, Jézus követője-e az, aki tudja az imádságokat, kéri bűnei bocsánatát, olvassa a Szentírást – mindezt úgy, hogy mindennek rendelt ideje van! S félremagyarázza a „rendelt időket” – ideje van a bocsánat kérésének, az Isten felé fordulásnak, de amikor a szomszédom, a felebarátom felé fordulok – az más!
Jézus a mai szakaszban azt mondja: Ez ugyanaz! Nem lehet kettős arcod, kettős mértéked! Amilyen mértékkel méreted magad, olyannal mérj te is! Amilyen orcával fordulsz Isten felé., irgalomért és kegyelemért fohászkodva, olyan orcával fordulj felebarátid felé is. Ha a mindeneket ítélő Úr nem patvarkodik veled, nem kicsinyes módon kéri számon rajtad dolgaidat – te miért nem hozzá hasonló módon cselekszel? Ha megismerted, el és befogadtad megtartó szeretetét – nem lehetőséged, hanem kötelességed azt továbbadni! „Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem művelitek, amiket mondok!” „ …mindenki olyan lesz, mint a mestere.” A te gyümölcsid abból fakadnak, hogy mely gyökerekből táplálkozol! „Nem jó fa az, amely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, amely jó gyümölcsöt terem.” Nem a szavaid tesznek bizonyságot arról, hogy kié vagy, hanem a cselekedeteid! Mindenki olyan lesz, mint Mestere! De ki a te Mestered? Mennyire vagy olyan, mint Ő? Mennyire lelhető meg benned az, ami Őbenne megvan? Ő életét adta – te adsz-e neki csak egyetlen órát is? Ő lehajolt hozzád – s te elmész mellette. S míg embereket istenítesz, magasba emelsz, addig a hozzád lehajoló, melletted megálló, téged minden nyomorúságodból megváltó Urat észrevételre sem érdemesíted? Ez jó vagy romlott gyümölcs? Életed háza mire alapozott? Megáll – vagy összedől?
Házat van, aki épít, van, aki örököl, van, aki vesz. De azt a házat, amiről az Igében Jézus szól: élete házát ki-ki maga alapozza meg! Lehetnek segítői, lehetnek tanácsadói – de a döntést neki kell meghoznia!
Ha időben ráébred: rossz helyre, rossz módon építettem, lebonthatja és megépítheti máshol, máshogyan. Ha bölcsességre lel.
„Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere.” Nem azt kéri számon rajtunk, hogy tökéletesek vagyunk-e már – hanem tanít, sok türelemmel, mérhetetlen szeretettel, hogy haladjunk előre a tökéletesedés útján. Velünk van, hogy bölccsé tegyen. Hogy megtaláljuk a magunk gerendáit, s ne mások szálkáit piszkálgassuk. Gerendáink keresztjén életét adta értünk, kérve az Atyát: „Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek.” Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Adakozás hirdetése – Csütörtökön Bibliaóra
Záróének: 134. zsoltár 1 – 3 vers „Úrnak szolgái mindnyájan …”
„Boldog ember az, aki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!”(Zs 40:5)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.