Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 23. zsoltár 1. vers „Az Úr énnékem őriző pásztorom, …”
Derekas ének: 394. dicséret 1-5. vers „Térj magadhoz drága Sion, …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: 2Sám 11:1-15
„Lőn pedig az esztendő fordulásakor, mikor a királyok hadba szoktak menni, elküldé Dávid Joábot és az ő szolgáit ővele, és mind az egész Izráelt, hogy elveszessék az Ammon fiait, és megszállják Rabba városát; Dávid pedig Jeruzsálemben maradt. És lőn estefelé, mikor felkelt Dávid az ő ágyából, és a királyi palota tetején sétála: láta a tetőről egy asszonyt fürdeni, ki igen szép termetű vala. És elkülde Dávid, és tudakozódék az asszony felől, és monda egy ember: Nemde nem ez-é Bethsabé, Eliámnak leánya, a Hitteus Uriás felesége? Akkor követeket külde Dávid, és elhozatá őt; ki beméne őhozzá, és vele hála, mikor az ő tisztátalanságából megtisztult; és annakutána visszaméne az ő házához. És fogada méhében az asszony, és elküldvén, megizené Dávidnak ilyen szóval: Teherbe estem! Akkor Dávid izene Joábnak: Küldd haza hozzám a Hitteus Uriást; és elküldé Joáb Uriást Dávidhoz. Mikor pedig eljutott Uriás őhozzá, megkérdé őt Dávid Joábnak békessége felől, a népnek békessége felől és a harc folyása felől. Ezután monda Dávid Uriásnak: Menj haza, és mosd meg lábaidat; kimenvén pedig Uriás a király házából, a király ajándékot külde utána. Uriás azonban lefeküvék a királyi palota bejárata előtt az ő urának minden szolgáival, és nem méne a maga házához. És megjelenték Dávidnak, mondván: Nem ment le Uriás az ő házához. Akkor monda Dávid Uriásnak: Nemde nem útról jöttél-é? Miért nem mentél le a te házadhoz? Felele Uriás Dávidnak: Az Isten ládája, Izráel és Júda nemzetsége sátorokban laknak, és az én uram Joáb, és az én uramnak szolgái a nyílt mezőn táboroznak: hogy mennék én be az én házamba, hogy egyem és igyam és feleségemmel háljak? Úgy élj te és úgy éljen a te lelked, hogy nem mívelem azt! Monda azért Dávid Uriásnak: Maradj itt ma is, és holnap elbocsátlak. Ott marada azért Uriás Jeruzsálemben az nap és más napra kelve is. Ennekutána hivatá őt Dávid, és ővele evék és ivék, és lerészegíté őt, és kiméne estve aludni az ő ágyára, az ő urának szolgáival együtt, de házához nem méne alá. Megvirradván pedig, levelet íra Dávid Joábnak, melyet Uriástól küldött el. Írá pedig a levélben, mondván: Állassátok Uriást legelől, a hol a harcz leghevesebb és háta mögül fussatok el, hogy megölettessék és meghaljon.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 166. dicséret 1. vers „Urunk Jézus, fordulj hozzánk, …”
Textus: 2Móz 20:17
„Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
„Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.” – hangzik a 10. parancsolat. Miért? A látás ≠ bűn; a nézés ≠ hűtlenség. Nem és mégis valahogy igen. Mert a kívánság megfoganván bűnt szül! Lásd Dávid király és Betshabé, Uzziás felesége történetét. (2Sám 11:1-15) Dávid előbb paráznává lett, majd gyilkosságra felbújtóvá. Úgy érezhette: Ő a király, akinek mindent szabad.
Amikor a 10. parancsolatot olvassuk, úgy érezzük, hogy nem kellene a kívánságot tiltani. Hiszen a kívánság nem csak negatív, de pozitív irányba is vihet! De kérdéses: mivé fejlődik benned a kívánság.
Tudunk példákat mondani, amikor nem kellene tiltani. Ne kívánj gyorsabb lenni, melegebb vagy szellősebb ruhában járni. Villannyal világítani, gázon főzni. Mindez tiltott lenne? Ennyire félreértjük, vagy hagyjuk, hogy ennyire félremagyarázzák számunkra – s azért teszik, hogy így elforduljunk a törvénytől, régi korok parancsának nevezve azt.
Hiszen – úgy gondoltatják velünk – a 10. parancsolat azt tiltja, hogy ne kívánd, ne vedd el! – azokat, amit felsorol.
Mi ebben a hamisság, a félrevezetés? A parancsolat azt tiltja, hogy ne kívánd azt, ami a felebarátodé – de nem tiltja, hogy ne kívánj olyat! Ez pedig óriási különbség! Dávid király példájánál maradva: ha egy gyönyörű nőt látsz – nem csábíthatod el mástól – de (ha egyébként van lehetőséged, vagyis nem kapcsolatban élsz!) lehet rá módod, hogy te is egy csodálatos társat keress és találj! Más példát hozva fel: ha látsz egy szép autót – nem ellopni kell, hanem törekedhetsz arra, hogy te is vehess magadnak. Ha látsz egy szép ruhát, ami túl drága ahhoz, hogy megvehesd, akkor megtanulhatsz szabni- varrni, hogy készíthess magadnak hasonlót!
Valóban, a kívánság, az előbbre jutás, a boldogulni akarás vágya minden korban hajtotta az embert, aki új felfedezésekre, találmányokra törekedett. Meg akarom találni egy betegség ellenszerét! Akarok találni valami berendezést, ami megkönnyíti munkánkat! Mindez nem esik a parancsolat tiltása alá!
S napjainkban azt sulykolják: kívánd! Nem azt, amit tilt a 10 parancsolat, a törvény! De kívánd az új filmet, a nagyobb televíziót, az utazást, az autót, az új öltözetet, a divatot, a telefont! Kívánatos, vedd meg – s tönkreteszed magad, mert az egyéniségedet veszted el! Mert immár nem te választasz, hanem elfogadod, hogy az a jó, amit eléd adnak. S hányan élnek meg jól abból, hogy hamis tanúbizonyságot téve a silányt kívánatosnak állítják előtted, s te rájuk hallgatsz?
Mit tehetünk? Nem kell csukott szemmel járnunk, mert akkor sűrűn hasra esünk! A kívánság, a vágyakozás azonban nem vezethet ahhoz, hogy vedd el, lopd el, szerezd meg – bármi áron! Kell tudnunk különbséget tenni jó és rossz, hasznos és haszontalan, szükséges és felesleges között. Itt is mértékletességet kell tanúsítanunk, ahogy Pál apostol mondá Timótheusnak: „Élj egy kevés borral…”
Nem azért akarjunk valamit, mert másnak van! Ne azért kívánjunk valamit, mert az most trendi! Vegyük komolyan: a mi Urunk minden szükségest megad minékünk! Ezért imádkozhatunk, ezért hálát adhatunk! „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.” (Mt 6:19-21)
Ne hiábavaló dolgokra vágyakozzunk! Mert bár egy jó ház, a szép autó, egy kellemes ruha – ha becsületes úton szerezzük meg, munkánk gyümölcseként – nem szakít el az üdvösségtől, nem lesz akadályozója örök életünknek – de közelebb sem visz hozzá! El kell döntened – egyszer smindenkorra! – hogy mi a célod: jól vagy örökké élni
Ne többre vágyjunk, jobb életre, hanem vágyjunk a mennybe! A többre vágyás irigyeket és ellenségeket szerez és bűnt szül, a mennybe vágyás közösségbe visz, ahol társakra, barátokra, testvérekre találsz!
A többre vágyással azt mondod: Kevés neked az, amit az Úr ad, kevés az, amiért Krisztus az életét adta!
A mennybe vágyással pedig azt vallod: Hálatelt szívvel fogadod Jézus megváltó munkáját, azt, hogy érted is adta életét; azt, hogy érted is alászállt a poklokra, hogy te mennybe mehess! Hogy valóban életed lehessen és bővelkedhess országa javaiban. Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Adakozás hirdetése, csütörtökön este 6 órakor bibliaóra, az úrvacsorához való készületül. Új kenyérért való hálaadás szeptember 7-én, úrvacsorával.
Záróének: 455. dicséret 1, 4, 8, 9. vers „Testvérek, menjünk bátran, …”
„Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.” (Mt 10:32-33)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.