A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Mt 21:12-22
„És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, akik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá. És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek. És menének hozzá vakok és sánták a templomban; és meggyógyítá őket. A főpapok és írástudók pedig, látván a csodákat, amelyeket cselekedett vala, és a gyermekeket, akik kiáltottak vala a templomban, és ezt mondták vala: Hozsánna a Dávid fiának; haragra gerjedének, És mondának néki: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget? És ott hagyván őket, kiméne a városból Bethániába, és ott marada éjjel. Reggel pedig, a városba visszajövet, megéhezék. És meglátva egy fügefát az út mellett, oda méne hozzá, és nem talála azon semmit, hanem csak levelet; és monda annak: Gyümölcs terajtad ezután soha örökké ne teremjen. És a fügefa azonnal elszárada. És látván ezt a tanítványok, elcsodálkozának, mondván: Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen? Jézus pedig felelvén, monda nékik: Bizony mondom néktek, ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, ami e fügefán esett, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen; És amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.”
Textus: Mt 21:22
„amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Jézus bevonulása után a templomba megy → hogy azt ismét az imádság házává tegye. → mert azt a latrok barlangjává tették – a templomi kalmárkodással. Kiűzi az árusokat, pénzváltókat. A templom nem az üzlet, a meggazdagodás helye → ne azon elmélkedjenek: jó üzletet kötöttem-e?
Jézus meggyógyítja az ott lévő betegeket → s gyermekajkak zengik: „Hozsánna a Dávid Fiának!” Az éjszakát Bethániában tölti, onnan jön vissza reggel → s mert éhez, gyümölcsöt keres a fügefán. (Azon ott mindenkor volt virág, zöld és érett gyümölcs!) De csak levelet talál, ezért: „Gyümölcs terajtad ezután soha örökké ne teremjen.” A fa azonnal kiszáradt → amin megdöbbentek a tanítványok: „Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?” Jézus nekik mondja: „Bizony mondom néktek, ha van hitetek és nem kételkedtek, nemcsak azt cselekszitek, ami e fügefán esett, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel és zuhanj a tengerbe, az is meglészen; És amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.”
„ha van hitetek és nem kételkedtek”, „meg is kapjátok, ha hisztek.”
Testvéreim! A ma bennünket megszólító Ige két szakasza együtt kérdez minket: Imádság háza-e a mi számunkra a templom → vagy csak egybegyülekezésünk helye? S ha imádság háza → van-e gyümölcsünk? Elkért, megkapott? Az egyház – mint fügefa: bimbók és virágok, zöld és érett gyümölcsök vannak-e rajtunk? Vagy csak levelek, hűs árnyat adók? A fügefa nem az árnyékért van → mint ahogy az egyház sem azért, hogy a vándor megpihenjen a templomban! A fügefa is, az egyház is azért van, hogy tápláljon, a gyümölcsét adja.
Felettünk még nem hangzott el Jézus kemény, ítélő szava → bizonnyal valamennyit talált rajtunk. Tenni kell → több legyen! Tenni → az imádság házában, a templomban, s minden nap, bárhol is vagyunk → de ezt csak akkor és úgy tudjuk végezni, ha van hitünk és nem kételkedünk. Talánnal nem lehet az Úrhoz fordulni. Mert a talán az már kételkedés! Akkor – és csak akkor! – meg is kapjátok! Hit nélkül nincs gyümölcs, nincs jó gyümölcs, nincs megújulás, nincs élet!
Hit – de miben? Valamiben hinni nem elég! Még önmagunkban hinni sem – sőt! Nem munkánk eredményességében, tetteink értelmében kell hinni! Nem miben, hanem kiben!
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban…”
Így, és nem szükséges magyarkodva! Isten nem a magyarok Istene, hanem minden nép kedves Őelőtte, aki akaratát cselekszi, parancsolatait megtartja!
Hinni a Szentháromság egy Istenben kell, aki minden kérésünket meghallja, minden szükségünket betölti → aki minket is gyümölccsé tud tenni!
A hit nem szó → hanem magam odaadása: Atyám metszegessen, tápláljon – mint kedve néki tartja →hogy én teljes létemmel, gyümölcseimmel az Ő dicsőségét hirdessem!
Kérjük könyörgésünkben újjáteremtő kegyelmét! Ámen.
„Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek;
mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.” (Mt 26:41)