Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel. Ámen.
Fennálló ének: 304. dicséret 1. vers: „Kapuk, emelkedjetek! …”
Derekas ének: 331. dicséret 1,4,5. vers: „A nagy Király jön: Hozsánna! …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Mt 21:1-11
„És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak, akkor elkülde Jézus két tanítványt, És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, amely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem. És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani őket. Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, aki így szólott: Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén. A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, amint Jézus parancsolta nékik, Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra. A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról gallyakat vagdalnak és hintenek az útra. Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált, mondván: Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, aki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban! És amikor bemegy Jeruzsálembe, felháborodék az egész város, mondván: Kicsoda ez? A sokaság pedig monda: Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 170. dicséret 1. vers: „Jövel, Ó áldott Szentlélek!…”
Textus: Mt 21:12-13 és 1Kor 3:16-17
„És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, akik árulnak és vásárolnak a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá. És monda nékik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.”
„Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek? Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
JC bevonulása Jeruzsálembe – minden különösebb szervezés nélkül – tömegeket megmozgató örömünnep. Hozsanna hangzik, virágok, lombok, ruhák borítják útját – bátran nevezhetjük ezt lelkes fogadtatásnak.
Első tennivalója: nem szólni, beszédet tartani, tanítást adni a sokaságnak – s mégis tanítást ad minden korok emberének, mert első útja a templomba visz → példájával tanít!
A templom az első – s ott keserűség és indulat → mert az imádság házát latrok barlangjává tették! JC kiűzi az árusokat – és a vásárlókat is! A pénzváltók asztalait felborítja, a galambárusok székeit feldönti → káosz lesz – hogy újra rend lehessen!
A templom szép – szépsége és gazdagsága messzire sugárzik. De mégsem az, aminek lennie kellene → mindenki az üzlettel van elfoglalva: jól adjon és jól vegyen. Az imádságra, Isten tiszteletére ki gondol? Olcsón megvenni az áldozati állatot – s így letudni a kötelezettséget → és már mehetünk is!
A kultusz külsőséggé lett, hit nélkülivé. S így kárhoztató, semmit sem adó → amint a másik véglet sem: a hit cselekedetek nélkül halott!
Hová megy JC? A templomba – vagy a templomban lévőkhöz? Az épület vagy az emberek a célja? JC az Atyához vezető végső utat kezdte meg, mikor Jeruzsálembe ment. S ment az imádság házába – nem csak az előírások miatt! Ment, hogy ott (is) imádkozzon és tanítson, ahogy teszi azt a virágvasárnapot követő napokban is. Ment a templomba → a templomban lévőkért! Az emberekhez – hozzánk!
De meglátta azokat, akik még Isten háza pitvarában is maguknak keresnek vagyont; akik az imádság helyett meggazdagodásukkal törődnek, akik számára az arany csengése a legkedvesebb zene.
Testvéreim! JC hozzánk jön → mi van a templomban, mi van bennünk? „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?” Nem csak a templom épületét nézi – s nem csak minket → hanem az összhangot, a külső és a belső egységét!
A templom századok előtt megépült, s áll, mint Isten népének megszentelt épülete. De a benne egybegyűlők eleget tettek-e, eleget tesznek-e a felszólításnak: „Épüljetek fel lelki házzá!”?
Szeretteim! JC-nek ma is sok tennivalója van – mert Isten bennünk lévő templomában nem csak azt találja, amire rendeltetett! Mert talán az épületet még nem → de önmagunkat hányszor megrontottuk, latrok barlangjává tettük, elűzve, elriasztva Isten bennünk lakozni kívánó Lelkét!
JC Jeruzsálemben a templom épületének és a benne lévőknek az összhangját hiányolja és ítéli. Minek a szép templom – ha az emberek szíve üres? Minek a templom – ha csak kereskedelmi központként hasznosul? Vegyél áldozati állatot, hogy az oltárra add → hogy Isten elvegye bűneidet. Hol van itt szerepe a hitnek, a kegyelemhez vezető bűnbánatnak?
JC ma is azt vizsgálja, hogy van-e összhang szívünk rezdülése és templomunk között – s az jó irányú-e? rendben tartott épület és rendben tartott szív – erre kell törekednünk!
A templom épülete mintegy látható képe annak, hogyan tartjuk karban Isten bennünk lévő templomát. Ha ez a benső, rejtett hajlék megromlik, düledezik – az építmény is düledezni fog! S nincs elszomorítóbb látvány JC számára, mint roskadozó épületben a külsőleg fényes gyülekezet! De ugyanígy elszomorodik a szép, de üres, szinte magára hagyott épület láttán is!
Testvéreim! JC nem csak ott és akkor ítélt → ítél majd felettünk is! S mi nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy nálunk másként van. Tennünk kell bensőnk megújulásáért, hogy ünnepivé, Isten jelenvalóságát, dicsőségét hirdetővé legyen benső és külső egyaránt!
Nagyhét az önvizsgálat hete is. Meg kell látnunk – és töredelmes szívvel meg kell vallanunk Isten előtt – hogy a Lelke által Jézusért megszentelt templomát – önmagunkat – sokszor a latrok barlangjává tettük! Hogyan? Az imádság alábbhagyott, szinte megszűnt, a bűntudat is megfogyatkozott – s hányaknál teljességgel hiányzik – s elfoglalta ezek helyét a gazdagodás vágya. Igyekszünk mindent a magunk céljainak megvalósítására fordítani – miközben arra, aki megszentelt, egyre kevesebb figyelmet fordítunk. Talán adunk még áldozatot – de pénzen vesszük, nem pedig magunk neveljük-vigyázzuk-hozzuk! Mint akkor, Jeruzsálemben.
JC jön, hozzánk, ma! Felborít és összezúz mindent, amivel megszentségtelenítettük Isten bennünk lévő szent templomát!
JC be akar vonulni szívedbe, hogy a megszentségtelenítettet ismét szentté tegye – hogy a latrok barlangja újra imádságnak háza legyen!
Nem ellened jön – hanem érted!
Nyisd meg előtte szíved ajtaját, s köszöntsd: Hozsánna! Áldott aki jő az Úrnak nevében! Hozsanna a magasságban! Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 457. dicséret 1-3. vers „Ó Jézus árva csendben …”
„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az;a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden!” (2Kor 5:17)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.