Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel. Ámen.
Fennálló ének: 499. dicséret 1. vers: „Megújult testtel és erővel …”
Derekas ének: 65. zsoltár 1-. vers: „A Sionnak hegyén, Úr Isten, …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: 2Pt 1:1-21
„Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, akik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában: Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében. Mivelhogy az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott; Amelyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, amely a kívánságban van e világon. Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve. Mert akiben ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való megtisztulásáról. Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha. Mert ekképpen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel. Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, hogy tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban. Méltónak vélem pedig, amíg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket; Mint aki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, amiképpen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem. De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről. Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői voltunk az Ő nagyságának. Mert amikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm: Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen. És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 171. dicséret 1. vers: „Megáll az Istennek Igéje,…”
Textus: 2Pt 1:16
„Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői voltunk az Ő nagyságának.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Péter apostol – nem csak levele írásakor, de mindenkor – azért munkálkodott, hogy mind többen megismerjék JC evangéliumát, mind többen növekedjenek a kegyelemben, és a mi Urunknak, megtartó Jézusunknak ismeretében. Azokhoz szól, akik – ahogy írja – „velünk egyenlő drága hitet nyertek.”
Az apostol tisztában van azzal, hogy ő nem adhat hitet, hanem csak erősítgetheti; mindent meg kell tennie érte, de úgy a magot mint a növekedést Isten adja. Mert a hit nem emberi szavakon alapul → „Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői voltunk az Ő nagyságának.”
A hitünk alapja nem emberi szó – szüleink, lelkészeink meggyőző beszéde → hanem Isten kijelentése, Igéje: a Szentírás.
Hitünk alapja – melyre életünknek épülnie kell. Mit ér az olyan alap, amin nincs felépítmény? Isten Igéje erős, szilárd, tántoríthatatlan alap – bátran építhetünk rá!
Az „építkezésről” is tanít Péter: „a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.”
Szeretnénk építkezni – de van-e alapunk: hitünk? Ha a felépítmény részei megvannak is, nem biztos, hogy van alapjuk. Megszoktuk, hogy az alapot nekünk kell elkészítenünk – de hitünket, életünk alapját hogyan? Azt nem mi készítjük, azt kapjuk, a minket a Lélek erejével, hatalmával megszólító Igéből!
A jó cselekedet, a tudomány, a mértékletesség, a tűrés, a kegyesség, az atyafiakhoz való hajlandóság, a szeretet nem alap, amire épül a hitünk, hanem a hitünkre épültek, abból fakadók, azon alapulók. Hit nélkül könnyen összedőlnek, semmivé lesznek.
Mint már mondtam: hitünket, az alapot, nem nekünk kell elkészítenünk. Az adott. Egész jövőnk, teljes életünk számára meghatározó jelentőségű az, hogy milyen alapra épülünk, hogy hogyan vesszük a kezünkbe a Bibliát – s kezünkbe vesszük-e egyáltalán. Mi ez számunkra? Kultúrtörténeti dokumentum, szöveggyűjtemény, rég volt idők mesekönyve, tudományos forrásmunka – vagy Isten ma is érvényes, hozzánk szóló kijelentése? Erre kinek-kinek magának kell felelnie!
Olykor még a „hívők”, az „istenes emberek” is megkérdőjelezik az Ige egy-egy szakaszát, mintegy meghatározói kívánnak lenni annak: mit mond az Isten – és mit nem az Isten mond. S így tulajdonképpen együttmunkálkodnak a hitetlenekkel, akik az üdvtények közül szinte mindent szeretnének mesének, emberi kitalációnak minősíteni: JC születését, csodáit, feltámadását.
Nem csak Péter apostol mondja: nem mesterkélt mesék ezek – mindennek szemlélői, tanúi voltunk. Pá apostol is Timótheushoz: „Igaz beszéd ez, és teljes elfogadásra méltó” „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2Tim 3:16-17)
Hitünk alapja a teljes Szentírás – a teljes Szentírás elfogadása! A csodákat nem értenünk kell – hanem elfogadnunk, mint Istenünk oly tetteit, melyeket értünk tett! Értelemmel nem jutunk közelebb a titokhoz – a hit nem tudományunk eredménye, hanem Isten ajándéka!
Ma Bibliavasárnap van. Hálaadás a Szentírásért, Isten Ígéjéért → hogy kezünkbe vehetjük, anyanyelvünkön olvashatjuk, táplálhatjuk vele lelkünket.
Megemlékezhetünk: mit kaptunk általa? S el kell gondolkoznunk: mit tettünk érte?!
Isten Lelke megnyitotta szemeinket, s látóivá lettünk nagyságának és hatalmának. Mit tettünk-teszünk azért, hogy mások is megalapozott életűekké lehessenek?
Van Szentírásunk. Van Szentírásunk? Forgatjuk-e? Naponként? Vagy csak mint a mesekönyveket: olykor-olykor? S mit teszünk, hogy másoknak is legyen? Hogy mások is olvassák – ne csak a lehetőségük legyen meg erre?!
Öröm mások kezébe adni, hogy Isten munkálkodása által megnyíljanak szemeik az igazság meglátására! (Ez bizonnyal nem mindenkinek tetszik – pláne ha sok takargatnivalója van!)
Kérhetjük Atyánkat – Igéjével legyen segítségünkre, hogy tudjunk hitünk mellé jó cselekedetet, tudományt, mértékletességet, tűrést, kegyességet, atyafiakhoz való hajlandóságot, és mindezeknek betetőzéseként szeretetet ragasztani, hogy sem hivalkodók, sem gyümölcstelenek ne legyünk, hanem Jézus által tökéletesekké lehessünk. Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 397. dicséret 1-5. vers „Ó, Sion ébredj, töltsd be …”
„Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt; Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.” (Mt 10:32-33)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.