2016 01 10 Gerjen

Csécsy István küldte be 2016. 01. 10., vasárnap, 18:36 időpontban
Download files:

Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel. Ámen.

Fennálló ének: 170. dicséret 1. vers: „Jövel, ó, áldott Szentlélek!…”

Derekas ének: 86. zsoltár 1,2,3. vers: „Hajtsd hozzám, Uram, füledet, …”

A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.

Lekció: 1Móz 28:10-22
„Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott. És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn egyet annak a helynek kövei közűl, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen. És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon. És ímé az Úr áll vala azon és szóla: Én vagyok az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet amelyen fekszel néked adom és a te magodnak. És a te magod olyan lészen mint a földnek pora, és terjeszkedel nyugotra és keletre, északra és délre, és te benned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei. És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit néked mondtam. Jákób pedig fölébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam. Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja. És felkele Jákób reggel, és vevé azt a követ, melyet feje alá tett vala, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére; És nevezé annak a helynek nevét Béthelnek, az előtt pedig Lúz vala annak a városnak neve. És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, és ha ételül kenyeret s öltözetül ruhát adánd nékem; És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem; És ez a kő, amelyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen, és valamit adándasz nékem, annak tizedét néked adom.”

Imádság

Igehirdetés előtti ének: 512. dicséret 1. vers: „Szólj, szólj hozzám, Uram,…”

Textus: 1Móz 28:20-21
„És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, és ha ételül kenyeret s öltözetül ruhát adánd nékem; És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem;”

Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!

Izsák utasítással és ezen áldással bocsátotta útra fiát, Jákobot: „Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl. Kelj fel, menj el Mésopotámiába, Bethuélnek a te anyád atyjának házához, és onnan végy magadnak feleséget, Lábánnak a te anyád bátyjának leányai közűl. A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokaságává légy; És adja néked az Ábrahám áldását, tenéked, és a te magodnak te veled egybe; hogy örökség szerint bírjad a földet, melyen jövevény voltál, melyet az Isten adott vala Ábrahámnak.” S Jákob elindul, nem is gondolva, hogy atyja áldását mily hamar megerősíti a Mindenható!
Álmában létrát lát, melyen Isten Angyalai fel-alá járnak. Az Úr közel jő hozzá és megszólítja őt, immár Ő mondva-ígérve az áldást, az atyai áldás beteljesedését: „És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit néked mondtam.”
Az öröm és biztonságérzet helyett – mit az Úrnak ez ígérete adhat – Jákóbon a rémület hatalmasodik el: „Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.”
Örülhetne – biztonságban lesz az úton, őrizője van! Eredményes lesz útja, hazatérhet, s mindazt, amit atyja, Izsák, áldásként kívánt neki, az Úr megadja, azok teljesítésére kötelezi magát – minden feltétel nélkül. Amit Izsák kért – az Úr beteljesíti!
De nem örül neki. Isten fogadástétele után Jákob emlékkövet állít – majd ő is fogadást tesz: „Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, és ha ételül kenyeret s öltözetül ruhát adánd nékem; És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem;”
Jákob teljesen olyan, mint a mai ember – s az Úr sem változott. Ő mindörökké ugyanaz. Nincsen benne változás, vagy változásnak árnyéka.
Az Úr semmi feltételt nem szab – hogy gondviselésébe fogadja Jákobot, fiaként, hogy amit atyja – Izsák – csak kívánni tudott, azt az Úr, mint Atya – meg is adja néki! Emberé a munka, istené az áldás!
Jákob feltételeket szab: ha, ha, akkor. Isten feltétlen szeretetét, feltétlen gondoskodását feltételesen fogadja el. Szinte: ha azt akarja az Úr, hogy Ő legyen az én Istenem, akkor ez a legkevesebb, amit meg kell tennie! Pedig az Úr közel jött hozzá, megszólította; de Jákob képtelen a feltétlen bizalomra, a feltétel nélküli szeretet viszonzására!
Mi, mai Jákobok, bizonnyal nem láttunk mennyei lajtorját, angyalokat sem. S bár nem tudjuk honnan – de minket is megszólított Istenünk. Nekünk is őrizetet, megtartást ígért – s mi is, (ó mily sokszor!) feltételeket szabunk: Ha őrzöl, ha óvsz, ha adsz, ha békességet teremtesz – akkor majd elismerem: Istenem vagy. S akkor, majd, megadom a tizedet! Majd, mindabból, amit Isten ad! Hányszor: Uram, ha segítesz ezt vagy azt véghezvinni, ha megáldod munkámat – akkor majd adok! S hányszor beváltatlan marad az ily ígéretünk!
Pedig nem is így kellene! Hanem: Uram, amim van, mind a Tied – s Te bizonnyal adsz majd annyit, amennyi elégséges nékem!
Szeretteim! Én sem láttam lajtorját, de tudom, hogy aki megszólított, velem van. Ő az én szerető Atyám, aki mindenkor gondot visel rólam. Őriz engem, s én hálás vagyok, hogy gyermeke lehetek.
Szeretteim! Egymás közti kapcsolataink is hányszor feltételesek – s hányunk életét a beteljesített vagy beváltatlan feltételek irányítják! Mindig előbb kapni akarunk, hogy utána a kapottak tizedét adjuk! Adni, előre, feltételek nélkül miért nem tudunk, miért nem merünk? Tiszteletet, barátságot, megbecsülést, szeretetet sem.
Jákod: „ha… megőriz engem ezen az úton”. Mi is az általunk választott úton kívánjuk az őrizetet; vágyaink beteljesítését, megvalósítását követeljük – s majd akkor, akkor, majd, mi is adunk, töredéket a kapottakból.
De Ő, a Mindenható: utat ad, azon őriz és vezet. S ami a célban el van készítve számunkra, az minden vágyunkat felülmúlja. Csak bíznunk kell Őbenne, feltétlenül! El kell ismernünk: mi nem adhatunk Neki – csak kaphatunk Tőle! Nem Neki van szüksége ránk – mi nem élhetünk nélküle! Meg kell látnunk végre, hogy a jákobi feltételeknek mind eleget tett: velünk van, az úton megőrzött, kenyeret és öltözetet adott – s szüntelen arra készít, hogy majd békességgel térhessünk vissza az Atya házához!
Ő mindezeket már megadta, megcselekedte; ismerjük el végre: Ő a mi Megtartó Istenünk, Atyánk. S határozzuk el: Ezentúl egyedül Néki szolgálunk és élünk. Nem ha, ha, akkor, hanem mert és most! Ámen.

Imádság

MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!

ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.

Hirdetések: Adakozás.
Egyetemes Imahét – 2016 január 18 (hétfő) - január 22 (péntek)
„Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” 1Pt 2,9
Záróének: 445. dicséret 1,2,3,5. vers „Szólsz hozzám, Istenem, …”

„De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit” (1Tim 6:6-7)

Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.