2015 12 31 Gerjen Óév este

Csécsy István küldte be 2016. 01. 01., péntek, 18:39 időpontban
Download files:

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.

Fennálló ének: 90. zsoltár 1. vers: „Tebenned bíztunk eleitől fogva,…”

Derekas ének: 265. dicséret 1,2,6. vers: „HAGYJAD az Úr Istenre …”

A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.

Lekció: Zs 90:1-17
„Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten. Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel. Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, amely reggel sarjad; Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad. Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! Elődbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orcádnak világa elé. Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet. A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük nyomorúság és fáradság, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk. Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat? Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon. Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben. Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, amelyekben gonoszt láttunk. Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!”

Imádság

Igehirdetés előtti ének: 77. zsoltár 1. vers: „Az Istenhez az én szómat, …”

Textus: Jn 3:16
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Hálaadásra Egybegyűlt Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!

Óév estéje a hálaadás és a számadás ideje. Nem csupán magunkban való számvetés, hanem számadás, Jézus példázata szerint, az Istentől kapott javakról.
Az újesztendő reggelén Istenünk elsőként a szeretetet hirdettette felénk, de nem úgy, mint irántunk való elvárását, hanem azt mutatva meg, hogy Ő milyen szeretettel van irántunk és cselekszik értünk. Az Ő szeretetének semmi sem drága – még Fia halála árán is szeret bennünket.
Ezzel indított bennünket ez esztendő kezdetén: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Nem újat ígért – hanem a már megkezdett folytatását: eddig is szerette, ez után is szeretni fogja a világot, mert teremtményei számára az örök élet – amire hívta és hívja őket – csak így elérhető. Csak az Ő szeretete kész és képes megtartásunkra. Aki hisz Benne, aki el és befogadja az Ő szeretetét – annak örök élete van!
Az esztendő végéhez közeledve vessünk számot, mire mentünk e bíztató ige alapján? Mennyire lettünk teljessé Isten szeretetével, mennyire látszott meg ez az életünkön?
Ahogy végigtekintünk a múló esztendőn, mélységeket és magasságokat egyaránt látunk.
Mélységeket, amikor a szeretet cselekvésében elrestültünk, amikor szó szót követett – olykor annyira, mintha nem is lennénk Isten irántunk való szeretetének megajándékozottjai.
Máskor meg átélhettük a szeretet magasba emelő hullámait – az ifjak vallástételére, a sok éve konfirmáltak egybegyűlésére gondolok. Csak picinyke árnyék a képen a vizitálók halk utalása a konfirmáció két éves előkészítésére – de számonkérő jelleg nélkül.
S a nyár próbatétele – ahogyan ti éltétek meg, ahogyan én, s ahogy kívülállók.
Ti: Miért a változtatás – miért a gyülekezet előtti titkolódzás?
Én: Jóleső volt megbecsülésem érzete, a mellettem való kiállás.
Missziói bizottság – mint kívülálló: „Végül utoljára hagytuk a legfontosabb kérdést: a gyülekezet lelkipásztori állásának kérdését. A missziói munkaterv szerint a jelenlegi helyettes lelkipásztor szolgálata jövő esztendő június 30-ig szól, ezért elsődlegesen az azutánról kell gondolkodnia a gyülekezetnek. A missziói munkaterv leírja, hogy a gyülekezet önálló, helyben lakó lelkipásztort szeretne, de „esetlegesen barátkozni kell azzal a gondolattal, hogy esperes úr más megoldást fog javasolni.” A missziói bizottság nem döntéshozó szerv az egyházmegye felépítésében, de szeretettel javasoljuk a lelkésztartás kérdésében két szempont egyidejű mérlegelését: egyfelől a gyülekezet anyagi teherbírását, másfelől pedig hogy olyan lelkipásztor szolgálhasson a gyülekezetben (akár önálló, helyben lakó lelkipásztorként, akár helyettesként), aki a gyülekezet lelki igényeit ki tudja elégíteni – az alkalmak gyakorisága, az emberekkel való kapcsolattartása szempontjából is. Ugyanakkor furcsának tartjuk az idézett mondatot, mivel esperes úrnak a közelmúltban is volt más, egyébként nem elvetendő javaslata, amelyet a gyülekezet szeretetlenül és az Isten ügyéhez méltatlan módon elutasított.
Nem hiszem, hogy a presbitérium és/vagy a gyülekezet szeretetlenül és Isten ügyéhez méltatlanul tett volna bármit is ez ügyben – csak nyilatkozni kívánt saját hogyan továbbjáról.
Erről itt ennyit.
A bajt én nem ott érzékeltem – hanem ezt követően, amikor sosem látott mélypontra zuhant az Istentiszteletek látogatottsága. Vajon ebben mennyi szerepe van-lehet Isten szeretetének tovább nem adásának, emberi indulatok megmutatkozásának?
Szentesti áhítaton ismét megjelent a gyülekezet apraja-nagyja. Karácsony ünnepnapjain már hiányosabb volt a névsor.
Az Óév estéjén vagyunk – ami a múló évről kollektíven mondható el számokban:
3 fiú és 1 leány gyermek részesedett a keresztség szentségében.
4 ifjú és 1 leány tett vallást hitéről a konfirmációban.
Házasság kötésükre nem kérte senki Isten álását.
1 férfi és 7 asszonytestvérünket kísértük el Atyánkhoz vezető útjuk első méterein, a vigasztalás evangéliumát hirdetve szeretteik számára.
Ezek a számok.
De nagyon hiányzik az Istentől kapott szeretet továbbadása. Tudom, látom, érzékelem a próbálkozásokat – s arra csak buzdítani kívánlak benneteket.
Atyánk nem azt nézte, hogy milyen lesz Fiához az emberek indulata, hanem azt, hogy a Fiú nélkül elvesznek. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Nekünk is kell tudnunk elfogadni egymást, mint akikre egyként árad az Atyának szeretete; bízni egymásban, minthogy mindannyian Atyánk bizalmából élünk.
Újra csak azt tudom mondani: Nem az én tisztem a személyes teljesítményeket számba venni, kiértékelni, mint ahogy nem az én tisztem számon kérni sem. Mindnyájunknak számot kell majd adnunk sáfárságunkról! A magunkéról! Együnk se a másikat mérje. Hanem ki-ki önmagát. Önvizsgálat és útkeresés ideje ez a két nap: az Óév este és az Újesztendő reggele.
Ne ígéreteket fogalmazz, ne fogadásokat tegyél, hanem légy újjá Isten szeretetéből, Isten szeretete által. Ámen

Imádság

MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!

ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.

Hirdetések: Adjon Isten mindnyájatoknak békességes, Urunk kegyelmében bővelkedő új esztendőt – s találkozást Ővele és egymással a ½ 10 órakor kezdődő istentiszteleten.

Záróének: 276. dicséret 1,2,5. vers „Egyedüli reményem, …”

„Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.” (Mt 5:5)

Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.