2015 09 20 Gerjen

Csécsy István küldte be 2015. 09. 20., vasárnap, 17:10 időpontban
Download files:

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.

Fennálló ének: 154. dicséret 1. vers: „Úr Jézus, mely igen drága ...”

Derekas ének: 429. dicséret 1-4. vers: „Az Úr énnékem hűséges vezérem, …”

A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.

Lekció: Mk 14:53-65
„És vivék Jézust a főpaphoz. És oda gyűlének mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók. Péter pedig távolról követé őt, be egészen a főpap udvaráig: és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tűznél. A főpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találnak vala. Mert sokan tesznek vala ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezők. És némelyek fölkelének és hamis tanúbizonyságot tőnek ellene, mondván: Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, amely nem kézzel csináltatott. De még így sem vala egyező az ő bizonyságtételük. Akkor a főpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-é? Miféle bizonyságot tesznek ezek teellened? Ő pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia? Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel. A főpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra? Hallátok a káromlást. Mi tetszik néktek? Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan. És kezdék őt némelyek köpdösni, és az ő orcáját elfedni, és őt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arcul csapdossák vala őt.”

Imádság

Igehirdetés előtti ének: 338. dicséret 1. vers: „Lelki próbáimban, ...”

Textus: Mk 14:49 b
„de szükség, hogy az írások beteljesedjenek.”

Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!

„Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek.” (Jn 15:14) – mondta Jézus.
Elég mazochista, önsanyargató barátai vagyunk – jutott eszembe a mai igét olvasva. Hiszen újra és újra végigolvassuk, lélekben átéljük a mi barátunk elfogatásának, kihallgatásának, elitélésének, megalázásának, megkínzásának és halálának történetét. Mindez fájdalmas számunkra – mégis…
Miért?
Jézus mondja: „Mint egy rablóra, úgy jöttetek-é reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?! Naponta nálatok valék, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de szükség, hogy az írások beteljesedjenek.” (Mk 14:48-49)
A Szentírás olvasásakor – ahogyan azt többször tanácsoltam – mindig keressük az azonosulási lehetőségeket: az adott igeszakaszban kik lehetünk mi? A maiban mi lehetőségünk van erre?
Ott van Jézus – Ő semmiképpen nem lehetünk mi.
Ott van – a tanítványok közül egyetlenként – Péter. Vele sem szívesen azonosulnánk, mert nem éppen pozitív módon szerepel e helyen.
Ott vannak a főpapok és a tanács – ezek sem lehetünk mi, nincs nekünk ily hatalmunk, méltóságunk.
Ott vannak a némelyek, akik hamis tanúbizonyságot tesznek ellene – hát ezek sem szeretnénk lenni.
„És kezdék őt némelyek köpdösni, és az ő orcáját elfedni, és őt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arcul csapdossák vala őt.”
Ezek sem. Akkor kik? Akik csendes tétlenséggel szemlélték – vagy akár el is fordultak, mondva-gondolva: nem a mi dolgunk, nem a mi ügyünk. Ezek sem lehetünk – mert… „szükség, hogy az írások beteljesedjenek.” Istenünk előtt meg kell vallanunk – akár az ének szavaival:
„1. Istenem, én nagy bűnös ember, Szent színed elé járulok, :/: Vétkem oly mély már, mint a tenger, Mentségért hozzád fordulok. Én Istenem, én Istenem, Irgalmazz, kérlek, énnekem!
2. Szívem szerint ím elkesergem Gonosz és sok bűneimet: :/: Hogy tőled én eltévelyedtem, Elhagytalak, Teremtőmet. Én Istenem, én Istenem, Irgalmazz, kérlek, énnekem!
3. Hallgasd meg én fohászkodásim Atyai nagy szerelmedből, :/: Bocsásd meg minden rút bűneim, Mentsd ki szívem ez ínségből. Én Istenem, én Istenem, Irgalmazz, kérlek, énnekem!
4. Ne büntess úgy, mint érdemlettem Tőled én undok bűnömmel, :/: Mert akkor nyilván el kell vesznem: Térj hozzám hát jó kedveddel. Én Istenem, én Istenem, Irgalmazz, kérlek, énnekem!”
„Szükség, hogy az írások beteljesedjenek.” Ézsaiás 53. rész: „Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg? Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos! Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele. Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg! A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?! És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában. És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz. Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli. Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!”
Hálát kell adnunk Atyánknak a Fiú engedelmességéért – hogy általa nem a bűnösöket (minket), hanem a bűnöket ítélte el, bennünket pedig felszabadított büntetésünk alól. Amikor újra végigolvassuk, lélekben átéljük a mi barátunk elfogatásának, kihallgatásának, elitélésének, megalázásának, megkínzásának és halálának történetét – akkor a magunk bűneinek következményeit látjuk; bűneink elitélését, a bűntől való megszabadításunkat!
Nem hangos örömre, éljenzésre van szükség, hanem csendes főhajtásra: Igen Atyám, még Fiadat sem kímélted, hogy engem megments a kárhozattól, a pusztulástól, a megsemmisüléstől. Köszönjük, hogy érdemtelenségünkben sem hagytál minket magunkra, hanem Szabadítót küldtél!
Testvéreim! Jézus nem nyitotta meg száját, nem átkozódott, nem vádolt: szólt:„Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek.” (Lk 23:34)
Nekünk Mesterünket kell követnünk – ebben is. Nem ítélni, kárhoztatni másokat. Bár az mindenkor sokkal könnyebb, mint megvallani: értem, miattam, helyettem. Ámen.

Imádság

MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!

ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.

Hirdetések:

Záróének: 449. dicséret 1,2,3,7. verse: „Uram, téged tisztellek …”

„Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.”
(Mt 5:6)

Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.