Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 304. dicséret 1. vers: „Kapuk, emelkedjetek! …”
Derekas ének: 304. dicséret 2,4.6,8. vers: „Ímhol jő a vőlegény, …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Lk 19:1-10
„És bemenvén, általment Jerikhón. És íme volt ott egy ember, akit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő volt, és gazdag. És igyekezett Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatta, mivelhogy termete szerint kis ember volt. És előre futván felhágott egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra volt elmenendő. És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus látta őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom. És sietve leszállt, és örömmel fogadta őt. És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra. Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, íme minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe. Monda pedig néki Jézus: Ma lett üdvössége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.”
Imádság:
Igehirdetés előtti ének: 215. dicséret 1. vers: „Eltévedtem mint juh, …”
Textus: Lk 19: 10
„Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
„A Jézus Krisztus születése pedig így volt: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtatott a Szent Lélektől. József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember volt és nem akarta őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta: íme az Úrnak angyala álomban megjelent néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Íme a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig az álomból felserkenvén, úgy tett, amint az Úr angyala parancsolta néki, és feleségét magához vette. És nem ismerte őt, míg meg nem szülte az ő elsőszülött fiát; és nevezte annak nevét Jézusnak. Amikor pedig megszületett Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk néki.”
Nem, testvérei, nem tévesztettem el! Tudom, hogy adventnek első vasárnapja van. E napon – amint hallottátok is – Bibliaolvasó Kalauzunk szerint Zákeus történetét olvassuk.
Az ő története pedig valahol ott kezdődött, amint a Jézus születését hírül adó Igék mondják. „Voltak pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájuk mellett. És íme az Úrnak angyala hozzájuk jött, és az Úrnak dicsősége körülvette őket: és nagy félelemmel megfélemlének. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert íme hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik és ezt mondják: Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok őtőlük a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Betlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nékünk.”
Majd messzi földről bölcsek jöttek: „Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk néki.”
Vajon mekkora lett a hír? Megháborodott a király és a város, gyermekek ezreit ölette meg a király. Az angyalok kórusáról bizonnyal hírt adtak a pásztorok is.
És mégis semmi. Semmi? Több mint 30 évvel később Zebedeus, az apró termetű fővámszedő fára mászik – mert hallhatott valamit. Nem csak azt, hogy arra jön Jézus, hanem bizonnyal arról is hallhatott, hogy ki Ő. Akinek látásáért bölcsek és pásztorok útra keltek, annak látásáért ő sem restelt fára mászni. De nem csak ő látta Jézust, hanem Jézus is meglátta őt – s ennek lett következménye. Jézus: „Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.”
Itt kezdődhet a mi adventünk, várakozásunk is. Régen halottuk születése hírét, de most erre jön, most megláthatjuk netán még szót is válthatunk vele! S ami még többet jelent – minket is megszólíthat: ma nékem a te házadnál kell maradnom.
Akkor zúgolódás támadt: „Bűnös emberhez ment be szállásra.” Bizonnyal ma sem lenne másként! De nem egyhez-egyhez jön, hanem mindnyájunkhoz szól – s mennyi bennünk a készség a befogadásra.
Zákeustól nem kért semmit – de ő megérzett valamit abból, hogy a magasságos a bűnöshöz jön, a szent a megvetetthez. S számba véve életét, tetteit, meglátva annak hiányosságait, fogyatkozásait, nagy elhatározásra jutott: „Uram, íme minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.”
Nem kérte Jézus, egyetlen szóval sem utalt arra, hogy valamit tennie kellene Zákeusnak. Csak annyit mondott: „ma nékem a te házadnál kell maradnom.” Egyetlen estére-éjszakára, ami a mindenségre hat. Ezért felelt így neki Jézus: „Ma lett üdvössége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.”
Advent = várakozás, keresés. Várjuk, keressük Jézust, de mégis vásári forgatagban lökdösődünk ajándékokat keresgélve.
Advent = várakozás, keresés. Jézus várakozik – még lehetőséget kínálva számunkra: akarjuk-e látni Őt, befogadni, akár csak egyetlen órára, napra, éjszakára? Nem kérdezi, hogy mit adnánk ezért.
Ö keres – mert ezért jött. „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” Ő tudja, hogy nélküle elveszettek vagyunk. Adventben kell ráébrednünk, hogy csak elfogadnunk kell az Ő megtalálását, örvendezni, hogy minket, az elkóboroltakat vállára emel, hogy oda vigyen, ahová egyedül el nem juthatunk.
Zákeusnak: „Ma lett üdvössége ennek a háznak!”
Hozzád is ezért jön, téged is ezért szólít meg: üdvösséged legyen.
Advent van. Mit vársz? Mire készülsz? Mit szeretnél látni?
Hunyd le szemed, hogy lelkeddel lásd: itt van, veled, melletted áll, hogy vele lehessél, hogy övé lehessél az örökkévalóságra. Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 455. dicséret 1,6,8,9. vers „Nagy hálát adjunk az Atya Istennek, …”
„Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, akin könyörülök, és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek. Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Rm 9:15,16)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.