Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ő Fiától, az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
Fennálló ének: 130. zsoltár 1. vers: „Tehozzád teljes szívből …”
Derekas ének: 345. dicséret 1-4. vers: „Ím nagy Isten, most előtted …”
A mi segedelmünk, istentiszteletünk megszentelése az Úrtól van, aki teremtett, fenntart és az Ő bölcsességével igazgat mindeneket. Ámen.
Lekció: Mt 16:1-12
„És hozzá menvén a farizeusok és sadduczeusok, kisértvén, kérék őt, hogy mutasson nékik mennyei jelt. Ő pedig felelvén, monda nékik: Mikor estveledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert veres az ég. Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az ég borús és veres. Képmutatók, az ég ábrázatját meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok? E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván; és nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele. És ott hagyván őket, elméne. És az ő tanítványai a túlsó partra menvén, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától. Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal. Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?! Mégsem értitek-é, nem is emlékeztek-é az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg? Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosárt töltöttetek meg? Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérről mondtam néktek, hogy őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától!? Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduczeusok tudományától őrizkedjenek.”
Imádság
Igehirdetés előtti ének: 170. dicséret 1. vers: „Jövel, ó áldott Szentlélek! …”
Textus: Mt 16:8,12
„Jézus pedig megértvén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok magatok között óh kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal?!” – „Ekkor értették meg, hogy nem arról szólott, hogy a kenyér kovászától, hanem hogy a farizeusok és sadduczeusok tudományától őrizkedjenek.”
Református Keresztyén Gyülekezet!
Szeretett Testvéreim a Krisztus Jézusban!
Böjt I. vasárnapján: „Őrizkedjetek!” Mitől? – kérdenénk, de megmondja Jézus!
Farizeusok és sadduczeusok együtt mennek Jézushoz → jelért.
Ez olyan, mintha a Kommunista Párt és a Jobbik közös busszal menne római zarándoklatra a pápához. Miért?
Farizeusok: vallási törekvéseik túlbozgóak. Megkövetelik a törvény és az előírások betű szerinti megtartását; hisznek a feltámadásban, az angyalokban.
Sadduczeusok: inkább politikai irányú konzervatív papi csoport, csak a Tízparancsolatot fogadják el, tagadják a feltámadást, a halál utáni életet, az angyalokat; a próféták írásai sem mérvadóak a számukra. (Egy „halott” Istenben hittek?)
S most ők együtt mennek Jézushoz → jelért! Mintha hívők és hitetlenek együtt követelnének jeleket → „nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele.” Az Isten tervével szembeszegülők akarata nem gátolja meg Isten tervének megvalósulását! A bűnös 3 napra elnyeletik → de mégis elvégzi küldetését. Jézus – bűneinket Ő viselte, mint bűnöst adták halálra → de harmadnapon feltámadt → és mindebben Isten terve valósult meg!
„Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától.” – mondja Jézus. S tanítványai nem értik: „Nem hoztunk kenyeret magunkkal.” Nem értik, hogy nem a kenyérről szól Jézus!
Ma, böjt I. vasárnapján nekünk is: „őrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától” – s ezt hallva mi is azt kezdenénk vizsgálni, hogy mit ne együnk böjtben! „Hogyan nem értitek, hogy nem kenyérről mondtam néktek?!” Nem evésről vagy nem evésről tanít Jézus! → az ő tudományuktól őrizkedjetek! Pedig hányan vannak köztünk is, akik a betűkhöz ragaszkodnak; hányan vannak, akik nem hisznek a feltámadásban, a halál utáni életben, az angyalokban; hányan vannak, akik semmibe veszik a prófétai szót; hányan vannak, akik tagadják, hogy Isten ma is ad kijelentést!
Őrizkedjetek mindezektől! Őrizkedjetek a hazug, hamis, félrevezető tudománytól → nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból!
Őrizkedni – de hogyan? Böjtölni – de miként?
Arra figyelünk, arra tanítattunk: mit NE tegyünk! Mennyivel hasznosabb arra ügyelni: mit tegyünk! Mert ha a rosszat, a tiltottat nem tesszük – abból még nem következik, hogy tesszük a jót! A vegetáriánusok sem esznek húst – mégsem mondhatjuk, hogy böjtölnek.
A böjt a számomra kedvesről való lemondás, hogy azok helyett – időben és kézzelfoghatóan - azt fogadjam el, amit Isten ad!
Egykor a nazírság: határozott időre szóló fogadalom: nem éri borotva, szigorúan böjtöl, minden kényelemről lemond (ruházatban, szállásban) és tartózkodik a nemi élettől. De nem csupán lemond – hanem ezt azért teszi, hogy semmi ne vonja el figyelmét, erejét, idejét az Istennek tett felajánlása teljesítésétől!
A mi böjtünk sem ér sokat, ha csak az ételek közötti válogatást jelenti. Nem elég a lemondás – hanem a lemondottak helyét ki kell tölteni. Ki kell tölteni az Istennek a Krisztus Jézusban kijelentett tudománya elfogadásával, az abban való növekedéssel! S ha ezt tesszük, akkor a böjt nem lemondás, önsanyargatás – hanem épülés!
Nem a farizeusok vagy sadduczeusok közül kell választani – nem valakik közül kell választani → hanem Jézust kell választani, Őbenne kell élni!
A böjtnek, az önmegtartóztatásnak akkor van értelme → ha magamat feladva engedem → Jézus töltsön be, az Ő Lelke lakozzék bennem!Ámen.
Imádság
MI ATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN,
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED;
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD;
LEGYEN MEG A TE AKARATOD,
MINT A MENNYBEN, ÚGY A FÖLDÖN IS.
A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NÉKÜNK MA.
ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZOKNAK,
AKIK ELLENÜNK VÉTKEZTEK;
ÉS NE VIGY MINKET KÍSÉRTÉSBE,
DE SZABADÍTS MEG MINKET A GONOSZTÓL.
MERT TIÉD AZ ORSZÁG ÉS A HATALOM ÉS A DICSŐSÉG
MIND ÖRÖKKÉ. ÁMEN!
ISTENNEK NÉPE!
ÁLDJON MEG TÉGED AZ ÚR ÉS ŐRIZZEN MEG TÉGED!
VILÁGOSÍTSA MEG AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TERAJTAD,
ÉS KÖNYÖRÜLJÖN TERAJTAD!
FORDÍTSA AZ ÚR AZ Ő ORCÁJÁT TEREÁD,
ÉS ADJON BÉKESSÉGET NÉKED! ÁMEN.
Záróének: 225. dicséret 1-5. vers „Nagy hálát adjunk az Atya Istennek, …”
„Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának:
Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg.
Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” (Rm 14:7,8)
Észrevételeidet, megjegyzéseidet köszönettel fogadom a csecsy.istvan@gmail.com címen!
Kérlek – ha van rá lehetőséged – támogasd a Decsi Református Temetőért Alapítványt.
Számlaszáma: 70400036-10308275. Köszönöm.