Míg asszony pajtás vezetni tanult, a srácokkal felmentünk a pécsi Niké szoborhoz. Ha csak a szobrot nézzük, akkor az kifejezetten csúnya - viszont szép a kilátás mellőle.
tavasz
Anyóséktól kimentünk a nagynénihez Komlóra, ahol megnéztük a templomromot. Vagy öt komlóit is kérdeztem, akik közül csak egy hallott róla - pedig a helyi kórház bejáratától ~25-30 méterre van...
Idei első geoládászásunk a mecsekszentkúti forrásnál történt. Korábban jártunk már itt: valamelyik nyáron a 24-es busz fordulójától a Mecsekszentkúti úton - valójában egyetlen autónyi széles, vagy néha még annál is keskenyebb, bár végig aszfaltos/betonos hegyi utcácskán - indultunk el a Remete-rét felé. Most viszont csak a forrásig, a ládáig szerettünk volna eljutni: a járt utat nem akartuk az erdei földútra váltani a babakocsiban alvó kisebbik miatt, de ez hiba volt. 10-15 perc caplatás után közölték velünk, hogy errefelé esélytelen a haranglábhoz jutni, lévén a csatornát fektető traktor mellett a munkások is alig tudnak elmenni.
Szabadságról visszatérve még egy előtte készült kép: idén a Batthyány úti imaháznál láttam először nyílni nárciszt - egészen pontosan ezeket.
Egy gimis kollega udvarán nőtt e szépség.
Ha jól emlékszem, itt lőttem a ház előtt.
Aki megmondja, mi ez, legközelebb erre jártakor kaphat belőle. A hozzászólásokból kéretik kihagyni a megfejtést! ;)
Nekimentünk a Jancsi-hegynek, de a ládáig nem jutottunk el.
Ismét egy tavaszi kép: Zádorvártól tartottunk Padragkút felé.
Most egy kép itthonról, igaz, még tavaszról. Vasárnaponként az istentisztelet előtt/után akkoriban sokat játszottunk velük — merthogy általában többen voltak.